Az elektroszmog hatása a tobozmirigyre
2008.11.23
2008. április 04. A tobozmirigy által termelt ne-urohormon, a melatonin valószínűleg kulcsfontosságú szerepet játszik a kisfrekvenciás elektromágneses mezők által kiváltott biológiai folyamatokban. Több tanulmány mutat rá, hogy különböző állatoknál az éjszaka során bekövetkező élettani melatoninkoncentráció-növekedést elektromágneses mezők behatása fékezte. A közelmúlt kutatási eredményei szerint e hormonnak nagyobb a szerepe az ember egészsége és jó közérzete szempontjából, mint ahogy azt eddig hitték. A tobozmirigy és legfontosabb hormonja, a melatonin funkcióját az orvosok nagyon sokáig figyelmen kívül hagyták. A mirigy a szervezet éjszakai és nappali ritmusát, illetve az évszakonként változó hosszúságú nappalokra való reakciót határozza meg. Így állatoknál például a párzáskészséget és a bunda növekedését befolyásolja. A melatonin a hipotalamuszra (a köztiagy egy részére) hat. A hipotalamusz - a realisinghormonok kiválasztása által fölérendelt szerepet tölt be a szervezet különböző funkcióinak ( hőszabályozás, alvás és ébrenlét ritmusa, zsíranyagcsere, nemi funkciók stb.) szabályozásában. A fény szabályoz A melatonin szintézise és kiválasztása az alvástól függetlenül, elsősorban fény, illetve sötétség hatására történik. A szérumkoncentráció fiatal felnőtteknél éjszaka 50-100 pg/ml, nappal 10-20 pg/ml. Idegi összeköttetésen keresztül az agyalapon található borsónyi tobozmirigy a szem fényérzékeny retinájával van összeköttetésben. Vakoknál ezért a nappal és éjszaka ritmusa gyakran zavart. Ha a retinát éjszaka fény éri, akkor néhány percen belül jelentősen csökken a melatonin koncentrációja. Emellett kapcsolatban áll a perifériás és a központi idegrendszerrel is. A hormon termelésének kiindulópontja a triptofán nevű aminosav, amelyből 5-hidroxitriptofan, szerotonin és N-acetilszerotonin köztestermék után keletkezik a melatonin. A melatoninritmus a nem látható fénytartományba eső elektromágneses sugarakkal is befolyásolható, így pl. láthatatlan ultraviola sugarakkal, kisfrekvenciájú elekromágneses mezőkkel és lüktető statikus mágneses mezőkkel. Az éjszakai melatoninszint emelkedésének elmaradását állatoknál már olyan kicsi térerősségnél is észlelték, amely az emberi szervezetet akár nap mint nap éri. Harland és Liburdy (1995.) tanulmánya során a melatonin daganatsejt-növekedést gátló hatását egy mellrákos szövettenyészeten mágneses mezővel megakadályozták. Azoknál az állatoknál, amelyek akár hosszabb, akár rövidebb ideig voltak kitéve elektromágneses mező hatásának, minden esetben melatoninszint-csökkenést figyeltek meg. Az elektromágneses mezőnek viszont csak akkor volt hatása a me-latoninkoncentrációra, ha az állatok szeme ép volt. Ezek szerint a fotoreceptor (fényérzékelő sejtek) közvetve felelős az elektromágneses mezők tobozmirigyre kifejtett hatásáért. Az eddigi megfigyelések tehát arra engednek következtetni, hogy a tobozmirigy maga is érzékeny a mágneses térerőre. Mivel csak kevés humán (emberi) kísérletet végeztek eddig, hasonló bizonyossággal egyelőre mindezt még nem állíthatjuk az emberi szervezetről is. A melatonin és a hirtelen csecsemőhalál A tobozmirigy az élet első heteiben, illetve hónapjaiban válik teljesen működőképessé. A 2. és a 3. hónap folyamán alakul ki a természetes éjszakai melatonincsúcs. A korai csecsemőhalálban elhunyt újszülötteknél csak fele olyan magas melatoninkoncentrációt mértek, mint a hasonló korú másban meghalt kontrollcsoportban. Így a tobozmirigy működésében és a mela-tonintermelésben, illetve -kiválasz-tásban kialakult zavart néhány kutató a hirtelen csecsemőhalál lehetséges okának tekinti. Az éjszakai melatoninkoncentráció gyermekkorban a legmagasabb, és időseknél a legalacsonyabb. Elképzelhető az is, hogy a fiatalkorúak érzékenyebben reagálnak a kívülről felvett melatoninra. Sőt, a melatonin-koncentráció csökkenésével befolyásolható a serdülőkor kezdete. Normálisnál magasabb éjszakai me-latonin-kon-centrációt találtak a steril nők és férfiak egy részénél. a melatonin és a nemi hormonok tehát kölcsönösen befolyásolják egymást. A normális napi ritmus hirtelen megváltozásánál, mint pl. olyan utazásnál, ahol időeltolódásra kerül sor, vagy éjszakai munkánál a melatonin kiválasztódása inkább az időtől (óra) függ, mint a sötétség és világosság ritmusától. Ennélfogva lehetőség nyílik a "jet-lag" (az időeltolódásból adódó átállási nehézség), illetve az álmatlanság bizonyos formáinak kezelésére is: ha a kívánt elalvási idő előtt két órával melatonint veszünk be. Egészséges embereknél a napközben bevett melatonin már 0,1 - 0,3 g-os dózis esetén normális éjszakai melatoninszint-emelkedést és határozottan növekvő álmosságot eredményezett. A tudósok szerint hasonló hatékonyságú altatószer a nyugtatóként és altatóként használt Seduxen is. Az endogén (a szervezeten belüli) melatoninritmust befolyásolhatjuk és szinkronizálhatjuk fényterápiával. A leghatásosabb szabadgyökfogó A melatonin rövid féléletideje (a beadott adag felének kiürülési ideje), amely kevesebb mint egy óra, a hormon közvetlen hipnotikus (altató) hatását valószerűtlenné teszi. A melatonin inkább olyan fiziológiai történések sorozatát váltja ki, amelyek 2-3 órán belül alváshoz vezetnek. A melatonin minden sejtbe be tud hatolni, és így képes ott a szabad gyököket megkötni. A belélegzett oxigén 1-2 %-a roncsoló hidroxilgyökké válik (OH), amely reaktivitása miatt igen gyorsan lebontja a nagy molekulákat, fehérjéket, zsírokat és a DNS-t (a sejt átörökítő anyagát). A melatonin a kísérletek szerint kétszer olyan hatékonyan köti meg a szabadgyököket, mint az E-vitamin, és ötször olyan hatékony, mint a glutátion (endogén gyökmegkötő enzim). Emellett a melatonin nyilvánvalóan nem csak közvetlen gyökmegkötő, de stimulál egy enzimet (glutátionperoxidiz), amely sejten belül csökkenti a H2O2-koncentrációt, és így hozzájárul a hidroxilgyökök termelésének csökkenéséhez. Egy állatkísérletben patkányoknak karcinogén (rákkeltő) injekciókat adtak, amely nagy mennyiségű szabadgyök képzésén keresztül elpusztítja a DNS-t. Melatonin egyidejű beadásával 99 %-os védelmet értek el a DNS megsemmisítésével szemben. Azok a zavarok, amelyek az éjszakai melatoninszint-emelkedést gátolják, a DNS fokozott oxidatív rombolásához vezethetnek. Tehát a természetes melatoninszint elektromágneses mezők által okozott redukciója nemcsak a daganat növekedését, hanem a rákos elfajulást is elősegítheti. A melatonin stimulálja a daganatölő sejteket, amelyek csökkentik a rák kialakulását. A közelmúltban melatonin-receptorokat (melatoninkötődési helyeket) fedeztek fel a fehérvérsejtek egy fajtáján, a limfocitákon. A melatonin rendelkezik olyan specifikus tulajdonságokkal is, amelyek a hormonfüggő daganatok ellen irányulnak. Ösztrogén-, illetve progesz-teronpozitív mellráknál a melatonin blokkolta a daganatsejtek felszínén az ösztrogén- és progeszteron-kötőhelyek kialakulását. Depresszióban, mániás depresszióban és skizofréniában csökkent melato-ninszint és a normális napszaki ritmus ingadozása figyelhető meg. Az összetett, többfaktorú pszichés zavarok egyedi esetben nem teszik lehetővé, hogy a melatonin és a betegség közötti viszonyt egyszerűen elemezzük. Mesterséges adagolás Hogyan hat a melatonin kívülről történő beadáskor? A természetes melatoninkiválasztás és a szájon át történő adagolás közötti különbség a koncentráció alakulásában van. A rövid féléletidő miatt, néhány perccel a felvétel után egy rövid koncentrációcsúcs következik be, amelyet egy ugyanilyen gyors hanyatlás követ, így kb. 4 óra múltán gyakorlatilag semmilyen koncentrációban nem lehet kimutatni már. a melatonin kívülről történő adagolása tehát, nem jár mérhető negatív hatással. Több héten keresztül történt nagy dózis (100 és ennél több mg) bevétele sem vezetett az endokrin funkció zavarához. Azonban a melatonin hosszabb időn keresztül kívülről történő adagolásával kapcsolatosan még nincsenek alapos vizsgálatok. Elképzelhető, hogy immunstimuláló hatása autoimmun betegségben szenvedőkre (pl. reuma) veszélyes lehet. Az álmatlanság és a depresszió triptofánnal (a melatonin alkotóeleme) történő kezelését az eozinofília-mialgia-szindróma (egy súlyos autoimmun betegség) fellépése miatt abba kellett hagyni. A melatonin szedésekor jelentkező károk valószínűleg nem a melatonin, hanem a bomlástermékkel és vegyi anyagokkal szennyezett készítmények miatt lépnek fel. Melatoninterápiát a következő esetekben érdemes alkalmazni: a normális napi ritmus zavarának kezelésében (pl. több műszakban dolgozóknál, repülőgép-személyzetnél, vakoknál), olyan idős embereknél, akiknek zavart a melatoninkiválasztása, bizonyos rákbetegségek kiegészítő kezeléseként, az immunrendszer stimulálására, illetve esetleg bizonyos betegségek és az öregedési folyamat megelőzésére, lelassítására. A kívülről történő mesterséges adagolás helyett a zavartalan természetes melatonintermelési folyamatot kell előnyben részesíteni (elegendő alvás, relaxáció, egészséges életmód)
Hozzászólások
Hozzászólások megtekintése
Ez tanulságos volt. Hasonlóan káros hatású olvasmányaim szerint a folyamatos többlet klór-bevitel; de még inkább a fluor. Egyéb étrendi és életviteli tényezők is fontosak lehetnek. Öregkorban a tobozmirigy kalcifikációja elérheti a teljes elmeszesedés szintjét, ebben az esetben teljesen leáll a melatonin- és a DMT -szintézis (idősek alvászavarai). Talán a halál előtti utolsó momentum, ha egyéb szervi ok nincs? A káros környzeti hatások jól kompenzálhatóak külsőleg bevitt természetes (állati v.növényi eredetű) forrásokból: orbáncfű, tej, meggy, kakaó stb.
ray-master@hotmail.com
(M . R, 2009.03.02 10:25)