Tudatkutatás
Cikkek
René Guénon - A Lény sokféle állapota @ VII. Az egyéni tudat lehetőségei @
2009.05.26
Az álomállapot témájáról az általunk imént mondottak arra késztetnek, hogy általános formában az emberi lénynek egyénisége korlátai között magával hozott lehetőségeiről is némi szót ejtsünk, és még inkább ennek az egyéni állapotnak a maga legfontosabb sajátosságainak egyikét képező tudat szemszögéből vizsgált lehetőségeiről. Magától értetődik, hogy itt nem pszichológiai nézőpontot szándékszunk elfoglalni, noha a tudat ezt a nézőpontot pontosan úgy határozhatná meg, mint az emberi lét által produkált bizonyos jelenségkategóriákkal együtt járó sajátosságot, avagy ha a képszerűbb szólásformát részesítjük előnyben, akkor mint ugyanezeknek a jelenségeknek a „tartalmazóját”
Gondolatok a tudat eredetéről
2009.04.26
Amikor kicsi voltam, azt hittem, hogy bogárnak lenni olyan mint embernek, csak épp a bogár külföldiül beszél, és talán butább mint mi. A környezetem is azt sugallta, hogy ez a kép voltaképp helyes, s így levontam a következtetést, hogy bogarat ölni nagyon gonosz dolog. Nyaranta gyakran mentettem ki katica- méh- és légyhadak tömegét a kerti medencébôl, s ha egyszer elkezdtem, mindig ottragadtam, mert egyikőjüket se akartam halálra ítélni.Veleszületett naív tudatelméletem működőképesnek bizonyult, hiszen segítségével meg tudtam jósolni a medence leendő áldozatainak viselkedését.
A tudat kérdésének egyes problémáiról
2009.04.26
Tegyük fel, hogy mialatt alszol, gonosz tudósok kiveszik az agyadat és egy élet-fenntartó medencébe helyezik - ezzel a gondolattal kezdi Daniel C. Dennett A tudat magyarázata című könyvét1. E gondolatkisérlet szokásos formája úgy hangzik, hogy a tudósok különböző szerkezeteket kötnek az agyadra, amik szimulálják számodra a környezetet, elhitetvén veled, hogy még mindig az ágyadban fekszel és semmi különös nem történt. Ennél jóval érdekesebb viszont Dennett közbülső feltevése: mi van, ha felébredsz mielőtt rádkötnék a gépeket?
Emlékezet
2009.03.10
Ebben a fejezetben, amely az emlékezetet állítja középpontjába, néhány elméleti fogalom kiemelése által mutatjuk be, hogyan is gondolkodunk ma az emlékezetről. Hangsúlyt kap a ma, hiszen az elméletek egymás cáfolataként módosulnak, időről-időre gyökeresen megváltoznak. Míg e fejezet további részeiben a mai gondolkodáshoz kívánunk egynéhány alapfogalmat adni, a bevezetésben az elméletek történetiségét hangsúlyozzuk. Az elméletek változását mutató példáinkat a közvetlen emlékezet elméleteinek történetéből, és annak hátteréből merítjük. A megfigyelés, hogy a közvetlen, rövid tartamú emlékezet különbözik az emlékezet (általánosabban a tapasztalat) tartós formáitól, az idők során számos eltérő magyarázatot kapott.