Orichalcum Workshop Pszichedelikus Szellemi Műhely & Archívum

Új korszak – új tudomány?

Tudásközpontú világmodell előtt,

- globális információs társadalom közben
A Tudás mennyiségi és főként minőségi fejlődése – Új Tudomány/Új Elmélet születése
Harminc-ötven éven belül új minőségű univerzális tudás és tudáshasznosítás várható
A tudás személyes tőkévé válása

- az egyén megérti s alkalmazza az Új Tudást
A tudás társadalmi tőkévé válása
a tudástársadalom kialakulása

 Vízió 2020-ra

Az emberi tudás legalább megötszöröződik

Új Tudomány (Új Valóságkép, Új Tudatkép, Új Emberkép) születik

Minimum három-négy, egymást követő technológiai forradalom fut le

Az Európai Unióban tudástársadalom lehet

Mesterséges intelligencia kiemelt szerepet kap a digitális államban, a tudatfejlesztésben, a tudományos kutatásban, stb.

Az ember vagy a mesterséges ember megérkezik a Marsra

A mindennapi élethez egyetemi végzettség kell

Az európai ember is újra felismeri transzcendens voltát
 
 

Metaelmélet előtt

Prognózisunk:

A posztmodern korszak joggal kérdőjelezte meg a Nagy Elméleteket, miközben az új típusú Nagy Elméletek hiánya nyomasztóan akadályozza a legpragmatikusabb kutatásokat és fejlesztéseket is, így a tudományfejlődés poszt-normál korszakában az egyesített és integrált (ugyanakkor a Végső Válaszról végképpen lemondó) elméletek születése várható
 
 A metaelméleti nézőpont (1)
Saját nézetrendszerünk megkérdőjelezése és felfüggesztése
Az aktuális elméletekbe transzformálódott korszellem megkérdőjelezése és folyamatos vitatása
Minden általunk felfogható régi és új elméleti konstrukció iránti nyitottság elérése
Minden létező és létezés valósághoz kötöttségének és transzcendens meghatározottságának feltételezése
 
 A metaelméleti nézőpont (2)
Az emberi gondolkodás racionalizációja, differenciálódása és specializációja után most újra összegzésre, egységesítésre és általánosításra törekvés
Az új fogalmak (metavalóság, metatudat, metaember, metaelmélet, stb.) várható gondolati-fogalmi megkötözöttségének, megcsonkitásának, korlátozottságának kizárása vagy legalább is gyengítése
 
 Az új csúcsfogalmak hálózata (1)
Metavalóság (szükségképpen nem függetlenül a metatudattól, stb.)
Metatudat ( nem függetlenül a metavalóságtól, stb.)
Metaember vagy metaember-tudat (nem függetlenül az előző kettőtől és az utána következőktől)
MetaIsten (egyiktől sem függetlenül, de egyiktől sem függve) 
 
 Az új csúcsfogalmak hálózata (2)
MetaVáltozás (a fogalmi elkülönültségek, s interakciók összetett rendezett/rendezetlen hálózata/nemhálózata, avagy a fogalmak áramlása, változása és átalakulása)
Metaelmélet (egyiktől sem függetlenül, mint a Metatudat egyik lehetséges kivetülése és a Metaváltozás egyik modellje)   
 
 U.i. A rendezettség forrása
 

„ a rendezettség forrása a nem egyensúlyiság. A nem egyensúlyiság teremti meg a rendet a káoszból.”

(I. Prigogine – I. Stengers)
 
 

A metaelmélet alappozíció-alternatívái 

A metavalóság/metatudat egy és ugyanaz
A metavalóság hozza létre a metatudatot
A metatudat teremti a metavalóságot
A metavalóság/metatudat csak az emberen (az emberi tudaton) belül létezik
A metatudat vagy metaember-tudat csak a metavalóságon belül létezik
A metavalóság/metatudat egyaránt az Abszolútum/Isten (MetaIsten) teremtménye
A hat (vagy több) alappozíció együtt jelenti a metaelméleti kiindulópontot
 
 

U.i. Az elméleti fogság
 

„A különböző elméletek hívei olyanok, mint a különböző nyelvi-kulturális közösségek tagjai.”

(Thomas S. Kuhn)    
 
 

Ki néz kit és hogyan néz? (1)
A Megfigyelő nézi a Megfigyeltet, a metavaló-ságot (a megfigyelő elválik a megfigyelttől és a megfigyelő képes a nézésre és uralja azt)
A Megfigyelt nézi a Megfigyelőt, a metaembert (a metavalóság lát-láttat a megfigyelőben, az interakcióban a megfigyelt dominál)
Nézés-nélküliség (a Megfigyelő/megfigyelt valóság ugyanaz, nincs elválás, nem látják egymást, vagy nincs szükség nézésre)
 
 

Ki néz kit és hogyan néz? (2)
A nézés lehetetlen (a Metavalóság/Meta-tudat nem érthető meg, csak megtapasztal-ható, nincs megfigyelt és nincs nézés)
A Megfigyelő/Metaember-tudat nézi a Megfigyelt/Metatudatot (a személyes metaember tudat önmagára és azt őt „teremtő” metatudatra reflektál)
A Megfigyelt/Metatudat nézi a Megfigyelőt/Metaembertudatot (a személytelen metatudat megnyilatkozik a személyes metatudatban és ezt a mtaember-tudat észlelni igyekszik)
 
 

Ki néz kit és hogyan néz? (3)
A metetudat (személytelen/személyes metatudat) önvaló (a személyes metatudat nem képes az elkülönülésre)
Meta-öntudatlanság (nincs kölcsönhatás a metatudatok között; összefolynak, egymásba olvadnak)
Öntudatosság (az Abszolútum/Isten teremtése a személytelen/személyes metatudat és a kivetülés egyúttal folyamatos önteremtés)  
 
 

Meta-módszertan (megismerés) 1. 
Pre-tudományos (hétköznapi, közvetlen emberi és közösségi tapasztalat, hagyomány, stb.) – avagy Megfigyelő benne létezik a Megfigyeltben és fordítva
Tudományos és művészi megismerés (normál tudomány és teológia) – a Megfigyelő nézi a Megfigyeltet
Tudományon túli megismerés (poszt-tudomány) – a Megfigyelt jeleket ad az érzékelésre részben alkalmatlan Megfigyelőnek
Poszt-normál tudomány – egyszerre tárul fel a Metavalóság/Metatudat az összetett interakcióban
Mesterséges intelligencia (önteremtő metavalóság és metatudat?)
 
 

Meta-módszertan (megismerés) 2.

6. Istentapasztalat (ima, meditáció, sugalmazás, stb.) – az öntudatosság észlelése

7. Hit általi megismerés – a metatudat/metaIsten észlelődik a metaember-tudatban

8. A megismerés korlátozott vagy akár lehetetlen – a nézés felületes, vagy korlátozott, sőt kizárt..

9. A metaelmélet módszer lényege a megismerési módszerek együttes, egymást kontrolláló, kiegészítő rendszerének felépítése és használata (meta-szupramódszertan
 
 

U.i. A megismerés típusai

„A bizonyítékokkal való igazolás: tudomány; az istenközelség állapotába jutás: átélés; a hallomás és tapasztalat jóhiszemű elfogadása pedig hit.”

Al Ghazálij
 
 

A metaelmélet „szerkezete” 1.
Alapelméletek; egyesített pre-elméletek, tudományos, poszt-tudományos, poszt-normál elméletek, stb; (spontán közfelfogások, egyesített természettudományok, integrált társadalom-tudományok, egyesített teológiai elméletek, stb.); s az ezeket lehetővé tevő szintén egyesített részelméletek, stb. (egyesített fizika-elméletek, életelméletek, keresztény teológiák, stb.)
Szupraelméletek; tudományágak, tudáságak fölötti, de még izolált csúcselméletek, kultúraközi csúcstudások, stb.  (metafizikai tradíciók, világvallásokat összehasonlító poszt-teológiák /vallásfeletti nagyelméletek/, egyesített tudományelméletek, mega-filozófiák, stb.) 
 
 

A metaelmélet „szerkezete” 2.
A két mozzanat részeinek egyesítése, az egyesített szellemi-elméleti rendszerek, szüntelenül változó tudásrendszerek: a) az elméletek metarendszerei; b) az elméleti metarendszerek és interakciós viszonyaik-nak új tudásai; avagy az önteremtő tudat-tudás hálózatok rendezett/rendezetlen állapotai;

   (egységes-egyesített „rendszerben” kultúrák feletti közfelfogás+tudomány+

   posztudomány+vallás+művészet, stb.)
 
 

U.i. Onto-teo-lógia
 

„A létező létére vonatkozó kérdés kétalakúságát az onto-teo-lógia elnevezés alatt lehet összefoglalni.”

Martin Heidegger
 
 

Metafizika és metaelmélet 1.

A metafizika lehetséges értelmezései:
Filozófiai elmélet, ami a fizikán vagy/és a természettudományon túli valóságot tárgyalja
A transzcendens valóság (és Isten létének) teológiai elmélete
Általános, átfogó, s lehetőleg tudományos elmélet az Egészről
 
 

Metafizika és metaelmélet 2.
Meghaladja a filozófiai metafizikát
Meghaladja a tradicionális teológiai metafizikát
Nem voksol se a mágikus szolipszizmus, se az objektív idealizmus mellett
A „meta” szócska nem csak a természeten, nem csak a második természeti (az épített és a társadalmi) valóságon, hanem a szellemi, a virtuális vagy a transzcendens valóságon is túlemel
 
 

Metafizika és metaelmélet 3.
A metaelmélet egyfelől új valóságot (metavalóságot/metatudatot) érzékel és tárgyal, másfelől ezzel valóban többet mutat a metafizikai valóságnál/tudatnál
Nem tagadja a tudományt, sőt alapvetően megerősíti, miközben magába integrálja a metafizikát, így nem tagadja a teológiát sem, sőt a metafizikai eljárást tudományosítja, a tudományt viszont teológizálja, stb.
A hiányzó mozzanatokat (például a metakémiát) pótolni igyekszik 
 
 

Bevezetés a metavalóság fogalmához 1. 

A metavalóság mint új valóság egyaránt tartalmazza a következő valóságelemeket, dimenziókat, szerkezeteket, stb.:
Teremtetlen valóság, teremtett valóság, önteremtő valóság mint egységes valóság
Tudásvalóságok, szimbolikus, virtuális valóságok
A valóságok fölött, mögött, körül (stb.) létező határvalóságok, nemvalóságok
n-dimenzióban létező normálvalóságok,  szupravalóságok
Valóságelemek, valóságrészek közötti káosznak és/vagy szerkezetnek valóságai
 
 

Bevezetés a metavalóság fogalmához 2.
Valóságok, valóságdimenziók változásai, változás-valóságok
Attól, hogy valami nincs, nem létezik, nem elgondolt, abból nem következik, hogy nem lehet vagy nem elgondolható
Nincs viszont semmi, ami a metavalóságon túl lenne, s nincs olyan, ami ne tartozna ebbe a valóságba
A metavalóság tehát a valóságelemek (részvalóságok), a valóságegyüttesek, a nemvalóságok, a szerkezeti valóságok, a változásvalóságok, (stb.) megragadható-megragadhatatlan valósága
 
 

U.i. Lét és létezés
 

„A lét nem létezhet. Ha létezne, akkor már nem lét lenne, hanem egy létező.”

Martin Heidegger
 
 

A metavalóság tartományai (lépcsői) 1.
Anyagi valóság (fizikai-kémiai-biológiai, élettelem-élő valóság); anyag (étertől a galaxisokig, az atomtól a szuperhalmazokig), élet (önproduktív szerves polimerek, egysejtű élőlények, többsejtű élőlények); ember (fizikai-biológiai lényként)
Poszt-anyagi valóság (az anyagi valóság megkettőzése, második természeti valóság, szociális valóság, intézményesült virtuális valóság); ökoszisztéma, civilizáció, gazdaság, társadalom, oktatás, kultúra, az ember társadalmi lényként, stb. 
 
 

A metavalóság tartományai (lépcsői) 2.
Szellemi valóság (nem anyagi valóság, adatok, információk, tudások valósága); tudományok, művészetek, vallások, ember szellemi lényként (az első két lépcső értelemadásai)
Transzcendens valóság (az anyagi és szellemi valóságokon túli valóság) spirituális, transzcendens valóság, igazi valóság, tiszta tudat, végső valóság, Abszolútum, Isten, az ember isteni lényként)
A lépcsők gömbszerkezetben vannak, mindegyik lépcsőfok számos belső kislépcsőből áll, a lépcsőkön bentről kifelé és kintről befelé is lehet közlekedni; 
 
 

Édenek
 

„Az első lépcső Éden nélküli élet, a második a sikertelen Édes-keresés, a harmadik fok az Éden potenciális víziója és a negyedik lépcső az Igazi Éden esélye.”
 
 

A metavalóság kontrollja 1.

A Széfer ha Zóhár (a Ragyogások Könyve) szerint négy ontokozmológiai szint és hierarchia fogalmazható meg:
Olam-ha Azilut, a szférák teljes tíz dimenziójú (+ Ain-soph, + Daat) rendszere (ez a negyedik lépcső, az isteni valóság és megtestesülései)
Olam-ha Beria, a Teremtés eszmei vagy szellemi világa, amit az Isteni immanencia tölt be (a harmadik lépcső szellemi világa)
 
 

A metavalóság kontrollja 2.

3.  Olam-ha Jecirah, az angyalok, a szellemek, a lelkek otthona, avagy a Formák szubtilis világa (részben a második lépcső poszt-anyagi valósága)
Olam-ha Azijah, a tények érzéki és testi világa (az első lépcső anyagi valósága)

Különbségek:
A sorrend nem ugyanaz (a Ragyogások Könyve az első valóságnak a negyedik lépcsőt tartja)
A kabbala több pontot (Ain-soph, Daat) titokban tart
A Szóhár szerint a második lépcső a szellemi valóság formákba öntése és nem az első lépcső világának megkettőzése
 
 

Bevezetés a metatudat fogalmához 1. 
Első lépcső: az érzéki tudat, a természet önérzékelése, anyagi-racionális „tudat”, tudat-nélküliség, vagy pre-tudat, az öntudat hiánya, innen nézve a metavalóságnak csak az első két lépcsője látszik
Második lépcső: valóság-tudat, az egyéni és társadalmi tudattalan és tudat (láthatatlan és látható köztudat és ezek kivetülései), a tömegtudat uralkodása a személyes felettes tudatban, közép tudat, innen nézve a negyedik lépcső nem fogható fel
 
 

Bevezetés a metatudat fogalmához 2.
Harmadik lépcső: szellemi tudat/öntudat, a tudás emelte tudat, csúcstudata magas tudat, az öntudat, innen nézve látszanak a negyedik lépcső átjárói
Negyedik lépcső: isteni-tudat, érzék- és tudásfeletti tudat, a Tiszta Tudat öntudata, a személyes Isten-tudat (felismerése és tudatosítása), a szent-valóság/tudat központú társadalmi tudat, a négy lépcső valósága a maga teljességében csak innen látható;  

A metatudat mindegyik tudatlépcső és ezek interaktív kapcsolatai, minden metatudat és nemtudat, tudatelemek, folyamatok, dimenziók, tudat-rendszerek.
 
 

A tudástársadalom korszaka és a metaelmélet (a)
A tudástársadalom korának tudománya (bár nem kizárólagosan) interdiszciplináris tudomány, vagy egyre inkább az lehet, de még a tudományágakon belül sem ment végbe az egyesített elméletek létrehozása (leginkább kivétel az elméleti fizika),
A vallásokon belül és főként között az egyesítés még szintén nem történt meg
A tudomány és a teológia újraegyesítése lehetővé válik, de erre egyelőre csak kitűnő szerzők mutattak példát és modellt (Caprától Ken Wilberig)
 
 

A tudástársadalom korszaka és a metaelmélet (b)
A Régi Paradigma átalakulása az Új Paradigmává intenzíven megy végbe, de egyelőre az átmenetek uralkodnak (a tudomány poszt-normál korszaka)
A metaelméletet ígérő tudományos kutatások számának gyors növekedése elindult (rendszerelméleti teóriák, vallás-összehasonlító, ismeretelméleti kutatások, tudatkutatások, stb.)
 
 

 
Varga Csaba

szociológus

címzetes egyetemi docens