Orichalcum Workshop Pszichedelikus Szellemi Műhely & Archívum

Mintegy ötezer évvel ezelőtt Marduk felnyitotta Tiamatot, akár egy osztrigát, megteremtve ezáltal az eget és a földet. Azóta kultúránk és tudatunk a törvény és a rend megszállottja. Ez a megszállottság, ez az evolúciós zsákutca, talán most megváltozik a káoszelmélet tudományos forradalmának köszönhetően. A tudományágak egyesével hullanak bele egy új paradigma kaotikus vonzásába. Eme hullám kezdete egy évszázaddal ezelőttre tehető, Henri Poincare matematikai felfedezésére. A svéd király, II. Oszkár jutalmat ígért annak, aki matematikai bizonyítékkal áll elő a naprendszer stabilitásával és rendezettségével kapcsolatban. Poincare teljesen új módszereket talált fel a probléma geometrikus vizsgálatára. Kaotikus viselkedéseket vizsgált geometrikus képein, melyek ugyan kétséget vetettek a naprendszer rendezettségére, mégis elvitte a díjat. A számítógépes forradalom megjelenésével a dolgok új megértése tört elő robbanásszerűen. Aztán az 1970-es években a káoszelmélet matematikai hullámai érték el a tudomány partjait. Először 1973-ban jött a folyadékdinamika. Ezt Ruelle és Takens javasolták a turbulencia kaotikus attraktor általi modellezése végett. Aztán 1975-ben a populációdinamika is kaotikus matematikai modellt kapott, melyet a többi fizikai és biológiai tudomány is követett. Manapság a föld-, és társadalomtudományok, sőt a pszichoanalízis is gyakran fordulnak a káosz új paradigmája felé.