2010.12.26
z emberiség legősibb tudása az, ami tiszteli a növényekben rejlô tanító erôt. A Föld vegetációja a legősibb és legtávolibb kultúrák és civilizációk kultikus rajongásainak tárgya. A növények kultúrtörténete a legôsibb történet. Minden háziasított, termesztett gabona fűféle, és mindegyik az Isten képét ölti magára. A kukorica, az árpa, a rozs, a búza, mindegyik Isten azoknál a népeknél, melyek kultúrája e növények termesztésén alapul. Mindegyik kultúra számtalan rituális, mágikus szertartást végez e növények szaporításáért, melytôl saját közösségi, emberi léte függ.
2010.01.10
1. A magyar népi gyógyászattal foglalkozó könyvek egyáltalán nem vagy alig térnek ki a gombára (Hoppál, Oláh, Vasas, Makay-Kis, Danter,...). Pedig figyelemre méltó hagyománya lehetett a gombával gyógyításnak a magyarságnál is. Általánosságban ír a gomba szerepérõl a népi gyógyászatban dr. Vetter János, anélkül, hogy kitérne a magyar vonatkozásokra (Vetter, 1993). 2. Jelen tanulmányomban elõbb röviden arról szólok, hogy régen mire használták a gombát a népi orvoslásban. Aztán a jelenlegi helyzetet mutatom be, összegezek, utalok hiedelmek és tudás összefonódottságára (kölcsönhatására ez esetben), valamint néhány adatra a szomszédos meg távolabbi népek körébõl. Függelékben közlöm a korpuszt (adattárat), az adatközlõk jegyzékét és a könyvészetet....
2010.01.08
A gomba szó hallatán a legtöbb embernek azonnal a mérges gombák jutnak az eszébe. A gombamérgezéstõl való félelem azonban nagyrészt indokolatlan, hiszen néhány alapvetõ szabály betartásával és a gombák jobb megismerésével a gombamérgezés biztosan elkerülhetõ. A nagygomba fajoknak mindössze kb. három százaléka mérgezõ és ez kevesebb, mint a mérgezõ növényfajok aránya. A gombák, ugyanúgy, mint a növények, számos biológiailag aktív anyagcsereterméket szintetizálnak, melyeknek egy része az emberi egészségre káros, más része azonban hasznos is lehet. Mint ahogyan ismerünk gyógynövényeket, ugyanúgy léteznek gyógyító gombák is.
2009.12.01
Tibeti orvoslás és varázslás című művének függeléke 307-334. o. (Gondolat, Bp., 1987)
1. Abutilon theophrasti - sugármályva (Malvaceae), ólomecetet, vaskloridot, tannint tartalmaz. Nálunk nem haszn. Több változata az indiai, arab és perzsa gyógynövények közt szerepel összehúzó (adsztringens) hatása miatt. Tib.: gyümölcse szirupösszetételben tüdőbaj és idült láz ellen, olaj formájában lepra, köszvény és reuma ellen (Gy).