Orichalcum Workshop Pszichedelikus Szellemi Műhely & Archívum

Tipikus vélemények az emberi erkölcsről

1., Keresztény vallásos megfontolás: Az erkölcs Isten kegyelméből  egyedül az embernek adatott. Az erkölcsös ember önként és  tudatosan követi Isten akaratát, amely a szentírásban  nyilatkoztatott ki. 
 

A római közmondás: „Homo homini lupus = Ember embernek farkasa”, kétszeresen hamis: A kutyafélék a legegyüttműködőbb állatok közé tartoznak, az ember pedig kifejezetten euszociális élőlény. 
 
 

A nyugati kultúrkör felfogásában végig meghatározó maradt a kereszténységhasadt, dualista ember-természet szemléletmódja. Eszerint az ember alapvetően állatias, önző ösztönökkel születik, amit a krisztusi hitre támaszkodva a lélek erejével kell legyőznünk. 
 
   

2., Egyes társadalomtudományok: Az ember szigorúan racionális lény,  és természetének lényege szerint a mások érdekével vagy a  közérdekkel szemben mindig könyörtelenül a saját érdekeit  érvényesíti.

A modern individualista gondolkodásmód terméke, de a felvilágosodásban gyökerezik amely szakított a lélekkel, és az ész mindenhatóságát kezdte hirdetni. 

Az önző egyén szemlélete az önző gén elmélet társadalomtudományi megfelelője. 

Dualista módon szembeállítja egymással az egyént és a társadalmat. 

3., Erkölcsi relativisták: Nincs abszolút jó vagy rossz, egy cselekedet  helyes vagy helytelen volta csupán feltételesen, a körülmények  függvényében ítélhető meg. 

Az előző álláspont változata, evolúciós leszármazottja, mindkettő tagadja az erkölcs létezését. 
 

4., Egyes természettudományok: Az erkölcs alapvetően befolyásolja  cselekedeteinket, de az csupán egy vékony kéreg a lényegében önző  emberi természeten. Vagyis az ember alapjában állatias (rossz), de a  társadalom által rákényszerített morál humánus (jó) cselekedetekre  készteti.

Többszörösen hasadt (dualista) szemléletre vall. Nem csak az embert állítja szembe a természettel, hanem az egyént a társadalommal, és a tudatost a tudat alattival is (Freud). 

5., Egyes biológusok: Az evolúciót önző replikátorok (gének) teszik lehetővé,  ezért azok termékei sem lehetnek önzetlenek. „Mi, egyedül a Földön  szembeszállhatunk  önző  génjeink zsarnokságával.„ (Dawkins).

A fentiek mellett még szembeállítja az evolúció mechanizmusát annak termékével. 

Az embernél a semmiből felbukkanó erkölcs nem tudományos következtetés, hanem mítosz. Egy darwinista elméletnek el kell tudnia számolni az erkölcs biológiai eredetével. 
 

6., Darwinista megközelítés: Az emberi önzetlenség és erkölcsi hajlam evolúciós  örökség, mert az összes hominida ősünk társas lény. A társas  életmódnak előfeltétele az együttműködés, így pontosan az evolúció  hozta létre azokat az örökletes tudat alatti viselkedési (csoportkényszer)  mechanizmusokat amelyek képesek a csoportérdeket az egyéni érdek  fölé helyezni. Ugyanezek a velünk született viselkedések képezik az  emberi erkölcs alapjait is .

Darwin álláspontja:  "Bármely szociális ösztönökkel rendelkező állat  elkerülhetetlenül lelkiismeretre és erkölcsre tenne szert, ha a  szellemi képességei csak közel olyan fejlettek lennének mint az  emberé." 

Az emberi erkölcs biológiai folyamatosságot mutat a társasan élő állatok

      szociális viselkedésével. 
 
 Pszichológia: Az erkölcsiségnek ösztönös érzelmi

                  alapja van.

Gyermekkutatás: Az empátia és az együttműködési

                 készség korai gyermekkorban jelentkezik.

Neurobiológia: Az erkölcsi dilemmák az agy

                 érzelmi területeit aktiválják.

Főemlősök viselkedése: rengeteg rokon vonást

                 mutat azon tulajdonságainkkal,amelyek az  

                 erkölcsiségünk alapját adják.

Semmi.

Bizonyíték

Rokon és csoportszelekcióval jól magyarázható, hogyan fejlődhet az anya-utód kapcsolat kooperációvá, empátiává, majd a csoportos életmód során erkölccsé. 

Nincs. Nem képes megmagyarázni, hogy az emberek mitől jobbak, mint az „önző génjeikből” következne.

Keletkezés elmélete

Szociális viselkedésű állatból morális viselkedésű állat.

Erkölcs nélküli állatból erkölcsös ember

(erkölcs a semmiből)

Az erkölcs eredeztetése

Egységes, az ember erkölcsi hajlama természetes

örökségünk, ezért önként hajlunk rá.  

Hasadt, szembeállítja az embert a természettel, az egyént a társadalommal, testet a lélekkel. Szerinte az erkölcs választás kérdése.

Szemlélete

Evolucionista

Nem evolucionista

Az erkölcs evolucionista, és nem evolucionista

származtatásának összehasonlítása
 
 
 
 A racionális ember tévképzete

K. Lorenz: „Az emberi viselkedés mélyebb megértését …….annak makacs  elutasítása akadályozza, hogy az ember örökletes viselkedési  struktúráinak létezését, akár csak mint lehetőséget is fontolóra  vegyük.”

tudatos agytevékenység

nem tudatosuló agytevékenység
 
 
 
 Tudatalatti „raciomorf” agyműködés a látás során 

Még a tudatos működéshez közvetlenül kapcsolódó agytevékenység legnagyobb része sem érzékelhető a tudat számára. 

A képalkotás számító apparátusa által folyamatosan feldolgozott információk: 

- Akkomodáció, lencsefeszítő izmok állapota.

- Szemtengelyek bezárt szöge.

- A két szem eltérő perspektívájának

  illesztése.
Szem vagy fejmozgás esetén a háttér

  elmozdulása  a tárgyhoz képest.

- Részletgazdagság (távolodva csökken).

- Takarási viszonyok (elöl-hátul).
Árnyékoltság, színárnyalatok.
Megvílágító fény hullámhossza.
Visszaverődő fény hullámhossza.

Ezek a racionális számítások nem érzékelhetők a tudat által.
 
  

Tudatalatti agyműködés a beszéd során 

A „harapófogó” szó kimondásakor aktiválódó agyterületek:

A tárgy alakjához kapcsolódó látómező.

A tárgy kemény, fémes, anyagát érzékelő érzőmező.

A tárgy mozgatását végző izmok reprezentációi.

És minden egyéb olyan terület amely kapcsolatos a szerszámmal.

A magyar szavak a tudatalatti számára érzékelhető összefüggéseket  rejtenek:

Véletlen = előre nem vélt

Nyilvánvaló = nyílva van a valóság (mint egy virág, csak a vak nem látja) Nyál = nyúl(ós) folyadék

Kert = kerített terület (KÖR-be)

Tojás = (ki)tolás útján keletkezett dolog (Moldvában mony ~ nyom)

Nyilall = nyíllal keltett szúró fájdalomhoz hasonló érzés

Könny = (régiesen könyű) ami segít megkönnyebbülni 
 
 
 
 A racionális kéreg megjelenése során az ősibb agyszerkezetek megőrződtek, és működésüket is megtartották.

„Az evolúció nem engedi meg a tudásvesztést” 

Az agykéreg

réteges szerveződése

A ráció csupán az adaptív agyműködések legfiatalabbika
 

A legegyszerűbb idegrendszernek is az a szerepe, hogy a környezeti információk alapján adaptív választ adjon, vagyis racionális döntést hozzon. 

Már a legősibb agyműködések is racionálisak (raciomorfok), így például az érzelem motiválta viselkedés is az. 

Az emberi agy különlegessége „csak” annnyi, hogy a szimbolikus információt is képes feldolgozni.

Vagyis „ésszerűnek” tűnő reakcióink nem mindig racionális megfontolásból származnak. 

A legegyszerűbb idegi folyamat is „racionális”
 
 
 Etológia:

Ha két közel rokon faj bizonyos viselkedési mintázata nagyfokú hasonlóságot mutat, akkor indokolt annak feltételezése, hogy az adott viselkedést előidéző idegrendszeri folyamatok is azonosak, és a közös evolúciós múlt örökségét képezik. 
 

Ezek mind tudat alatti működések.

Az öröklött viselkedéseket arról lehet felismerni, hogy azokat erős érzelmek mozgatják. 

Az ember is nagyszámú veleszületett merev viselkedési és gondolkodási       sémával rendelkezik 
 
 

Legtöbb érzelmünk a társainkkal  kapcsolatos

A társakkal kapcsolatos érzelmek észérvekkel nehezen befolyásolhatók.  

Ez arra utal, hogy a társadalomalkotás viselkedési feltételei túlnyomóan örökletesek. 
 

Miért?
 
 
 A Homo sapiens minden ismert elődje csoportosan él, ami igen előnyös evolúciós stratégia. 

Az idegrendszerünk akaratunktól függetlenül örökletesen arra van huzalozva, hogy kisméretű csoportokban fizikailag és szellemileg összehangolt egységként tudjunk együttműködni.

A genetikai örökségünknek nem csupán az együttműködés képessége, hanem a társak ellenőrzésének képessége is része. Ezek a pszichés mechanizmusok igen bonyolultak, de olyannyira automatikusak, hogy tudatosan nem is észleljük a működésüket. 
 
 
 
 Testünk és lelkünk is a társas életmódra van „tervezve”

A magányra kényszerítés (elzárás) a halálbüntetés után a legsúlyosabb  büntetés.

Természeti népeknél a kiközösítés halálbüntetésnél is súlyosabb.

A hosszú egyedüllét depressziót vált ki, amely hamarosan testi  betegséget és halált okoz. 

Egy kísérlet során önként vállalkozók hamarabb kaptak vírusfertőzést, és  egyéb betegséget egyedül mint család és barátok társaságában. 

Statisztikailag igazolt, hogy a magányos férfiaknak csak 65%-a éli túl a 65.  életévét, míg a házasságban és családban élőknél ez az arány 90%. 
 
 
 A legtöbb társas viselkedés szinte automatikus, és csak  utólag igazoljuk észérvekkel. 

Legtöbb erkölcsi döntésünk túlságosan gyors ahhoz, hogy tudatos mérlegelés előzhesse meg. 

De mivel az érzelmi működésünk is „logikus” ezért hajlamosak vagyunk azt is észérvekkel magyarázni. 
 
 
 érzelmek

ráció

A racionális gondolkodás az érzelmektől függ.

Az olyan agysérülések amelyek az érzelmekkel kapcsolatos agyterületeket érintik döntésképtelenséget eredményeznek. 

A vitában való közös nevezőre jutás nélkülözhetetlen előfeltétele, hogy a felek érzelmileg kötődjenek az álláspontjukhoz. 
 
   
 A hatékony csoportalkotás olyan bonyolult agytevékenységet igényel, hogy a társas kapcsolatokért felelős agyterület külön „szervnek” tekinthető (social mind). 

Intuitív

fizika

Intuitív

pszichológia

Intuitív

biológia

Arckifejezés

elemzés

Mit tud?

Mit akar

Mit gondol?

Hogyan?

Erkölcsi

hajlamok

Csalni rossz

Segíteni jó

A hűség jó

Józsi adatai

Anya adatai

Apa adatai

Péter adatai

Éva adatai

Laci adatai

Személyek adatai

Hang

elemzés

Az agy több különálló feladatra szakosodott szerv összetett szervrendszerének tekinthető

Kép-

elemzés
 
 
 A ráció csak egyike az adaptív agyműködéseknek

…….…….és nem minden helyzetben a legcélravezetőbb. 

A tudományos szempontból irracionálisnak tűnő gondolkodásmód célravezetőbb lehet……………amennyiben hatékonyabban váltja ki  az adaptív viselkedésekre ösztönző érzelmeket. 

Egy erkölcsi rendszer akkor hatásos, ha erős érzelmi hatásokat mozgósít az olajozott együttműködés céljából.

Ésszerű magyarázat ................helyett a zene, tánc, szertatások, példabeszédek  sokkal jobban motiválják az érzelmeket.

Az érzelmileg kiváltott viselkedés ezután munkába fogja a rációt

nem pedig fordítva.
 
  

Racionális választ eredményező emberi tevékenységek többféle módon is létrejöhetnek:

1.,   Örökletes tudat alatti agytevékenységgel (ösztönök, érzelmek).

2.,   Egyéni tudatos gondolkodással.

3.,   Olyan csoportszintű folyamatokkal, melyekben az egyes egyének  szerepe nem feltétlenül tudatos (csoporttudat).

4.,   Kulturális evolúcióval.

Racionális = adaptív

1, 2 = idegrendszer Darwin gépe       3,4 = kultúra Darwin gépe
 
 
Lehet-e az erkölcs örökletesen meghatározott?

Az erkölcs hétköznapi felfogása:

A cselekedeteinket irányító normatív társadalmi szabályok, összessége, melyeket az egyén sajátjaként fogad el és ez alapján ítéli meg saját és mások cselekedeteit.

Kant: „Egy cselekedet akkor erkölcsös, ha helyesnek tartanám, hogy az adott cél  elérése érdekében mindenki ezt a cselekvést válassza.” 
 
 
 Az örökletes viselkedés jellemzői:

1., A rokon fajokban hasonló (evolúciósan homológ) viselkedésmintáknak

      kell mutatkozniuk.

2., Társadalmi berendezkedéstől függetlennek, egyetemesnek kell lennie.

3., Neveléstől függetlennek kell lennie, ezért már korai gyermekkorban

      meg kell mutatkoznia.
 

Az erkölcs hétköznapi felfogása:

A cselekedeteinket irányító normatív társadalmi szabályok, összessége, melyeket az egyén sajátjaként fogad el és ez alapján ítéli meg saját és mások cselekedeteit.

Kant: „Egy cselekedet akkor erkölcsös, ha helyesnek tartanám, hogy az adott cél  elérése érdekében mindenki ezt a cselekvést válassza.” 

Lehet-e az erkölcs örökletesen meghatározott?
 
  

Az ellentmondás feloldása

Nem a társadalmi szabályok öröklődnek, hanem az erkölcsi hajlamok, melyek társas kapcsolatainkat szabályozzák. Normatív erkölcs is csak ennek birtokában alakítható ki. 
 
Erkölcs = segítsd vagy ne bántsd a másikat! (örökletes)
A társadalmi szabályok kultúrafüggőek (tanult)

Az örökletes viselkedés jellemzői:

1., A rokon fajokban hasonló (evolúciósan homológ) viselkedésmintáknak

      kell mutatkozniuk.

2., Társadalmi berendezkedéstől függetlennek, egyetemesnek kell lennie.

3., Neveléstől függetlennek kell lennie, ezért már korai gyermekkorban

      meg kell mutatkoznia. 
 
 
Pszichológia: Az erkölcsiségnek ösztönös érzelmi

                  alapja van.

Gyermekkutatás: Az empátia és az együttműködési

                 készség korai gyermekkorban jelentkezik.

Neurobiológia: Az erkölcsi dilemmák az agy

                 érzelmi területeit aktiválják.

Főemlősök viselkedése: rengeteg rokon vonást

                 mutat azon tulajdonságainkkal,amelyek az  

                 erkölcsiségünk alapját adják.

semmi

bizonyítékok

Szelekcióval jól magyarázható, hogyan fejlődhet az anya-utód kapcsolat kooperációvá, empátiává, majd a  csoportos életmód során csoportszelekcióval erkölccsé. 

Nincs. Nem képes megmagyarázni, hogy az emberek mitől jobbak, mint az „önző génjeikből” következne.

Keletkezés elmélete

Szociális viselkedésű állatból morális viselkedésű állat.

Erkölcs nélküli állatból erkölcsös ember

(erkölcs a semmiből)

Az erkölcs eredeztetése

Egységes, az ember erkölcsi hajlama természetes

örökségünk, ezért önként hajlunk rá.  

Dualista, szembeállítja az embert az állatttal, a kultúrát a természettel, testet a lélekkel. Szerinte az erkölcs választás kérdése.

szemlélete

evolucionista

nem evolucionista

Az erkölcs evolucionista, és nem evolucionista

származtatásának összehasonlítása
 
 
 Neurobiológiai eredmények:

A nem evolúciós alapú erkölcs magyarázatok mind azt jósolják, hogy az erkölcsi problémák a legfiatalabb agyterületet aktiválják, mint pl. a homloklebeny. 

Az agyterületek aktivitása ma már vizsgálható kompjúterizált képalkotási módszerekkel (mágneses rezonancia, mágneses elektro-enkefalográfia stb.)

A kísérletek tanulsága szerint az emberi agy működésében élesen elkülönül egymástól a morális, illetve a tisztán racionális okoskodás. A kifejezetten morális problémák megoldása mindig együttjár az érzelmekért felelős ősi agyterületek erős aktivitásával, melyek a  racionális problémák megoldása közben passzívak. 
 
Gondolatkísérlet

az influenzáról.
 
Az erkölcsi érvelés NEM analitikus folyamat melyet az érzelmek akadályoznak, hanem inkább fordítva.

Tanulság:
 
 A gyilkosság testközeli módjai jóval erősebb gátlás alá esnek mint a személytelen módszerek. 

A közvetlen testi erőszakot évmilliós szelekciós nyomás helyezte gátlás alá. 
 
Gyermekkutatás:

Uralkodó téves pszichológiai nézet: 

      „A gyermekek az első erkölcsi normákat büntetéstől való  félelem és jutalom utáni vágy útján tanulják.”  
 

A gyerekek igen korán képesek elkülöníteni

az erkölcsi elveket és a társadalmi szokásokat 

„Ne bántsd!”

„Pizsamában nem megyünk ki!”

Azok az általános erkölcsi elvek amelyek a másiknak okozott közvetlen fájdalomhoz kapcsolódnak. Örökletesek és gyetemesek  
 

A gyermekek már igen korai életkorban maguktól hatékony,

erkölcsi normák által vezérelt közösségeket alkotnak. 

Az erkölcsi normák – ellentétben a többi társakkal kapcsolatos ismerettel -már korai gyermekkortól „kívülállóként” fogalmazódnak meg bennünk, ezáltal leszünk képesek önmagunkra is vonatkoztatni azokat. 

Az empátia készség örökletes

A gyermekeknél már egy éves korban kifejezésre jut,

ami kizárja a tanulásos vagy kulturális elsajátítást. 
 
Etológia:

Az empátia készség az összes társas emlős veleszületett képessége.
 
Az empátia állatkísérleti tanulmányozása

1., A billentyű lenyomása  jutalomfalatot  eredményez.

2., A jutalommal egyidőben a  szomszédos állat  elektrosokkot kap. 
 
Rhesus majmok egy hasonló kísérlet során 5-12 napig nem ettek ha az élelem megszerzése egyben a társaknak okozott elektrosokkal járt együtt. 

Az áldozatkészség mérhetően nagyobbnak mutatkozott, ha a szenvedő fél egy ismerős majom volt. 

Az empátia egy csimpánz számáran mindennél erősebb késztetést jelent 

A csimpánz az empátián alapuló célzott segítségnyújtás emberi szintjére is képes.

Főemlős kutatás:
 
„……..Egy majom azért csak nem kockáztatná az életét, hogy kimentsen egy fuldokló másik majmot a vízből!!”

Jane Goodall: „…….több idős hím fulladt meg ilyen mentőakciók során.” 

Ez már mégiscsak sok! …….erkölcse a majmoknak?
 
Az empátiát kiváltó agyműködés

………..ismét csak nem tudatos

Agyunkban azonnal megjelenik a látott arckifejezés pontos tükörreprezentációja

……és csaknem eljut a motoros fázisig.

Bármely helyzetben akaratlanul is belebújunk a másik bőrébe.

Kisgyermekkorban a motoros gátlás még igen gyenge. 

Ez a nyelvtanulás kulcsa is. 
 
Minél közelebb áll hozzánk egy élőlény, annál pontosabb tükör reprezentációja keletkezik az agyunkban. 
 
Mindenevőknél az undorérzés tükör-reprezentációjára különösen erős szelekció hatott.

Ezért olyannyira „ragályos” a másik ember undora.
 

Ez teszi lehetővé, hogy a másik által elfogyasztott addig ismeretlen mérgező ételt a jövőben a csoport összes tagja elkerülhesse. 
 

Az együttérző viselkedés tehát nem a kultúra végterméke, hanem épp fordítva, a kultúrához vezető változások kiindulási pontja. 

Az együttérzés (PAM) mechanizmusa emberben szimbólikus úton (beszéd, írás) is aktiválható.

Ez teszi lehetővé a hatékony tanulást is.

A tanulás CSAK akkor hatékony, ha mozgósítani tudja az érzelmeket is, 

      mert ilyenkor sokkal több agyterület aktiválódik.

Ezért nehéz olyat a fejünkbe verni, amit nem tudunk korábban átélt  élményhez kapcsolni.

Ezért hatékony a jó mese, és az utánzásos tanulás. 

A kölcsönösség és hála a csimpánzoknál is megfigyelhető

Két egyed viszonylatában egyenes összefüggés van a kurkászás (testápoló viselkedés) gyakorisága és az élelemmegosztás gyakorisága között még akkor is, ha időben a két esemény távol esik egymástól.  

Embernél ezt a jelenséget hálának nevezzük: „Jótett helyébe jót várj.”
 
A békítés és vigasztalás a csimpánzoknál is megfigyelhető

A békítő viselkedések átmeneti hiányában a csoportkapcsolatok bizonyítottan meglazulnak, megritkul a társak irányában megmutatkozó kölcsönösség aminek az egész csoport kárát látja. 

Igazságérzet vizsgálata a kapucinus majmoknál 

a., Azonos „pénzért” azonos értékű élelmet kaptak,

b., Ugyanazért eltérő értékűt,

c., A partner ingyen kapott nagy értékű élelmet,

d., A nagyértékű élelem látható volt, de egyik sem kapta meg. 

A b., kísérlet során a pórul járt majom rendszerint: 

-  Nem ette meg az alacsony értékű élelmet,

-  Abbbahagyta az adásvételt,
  A pénzként szolgáló tárgyat dobálni kezdte.
 

A c., kísérletben ugyanezen reakciók még

        kifejezettebbek voltak. 

Az „érték” már ezen a szinten is viszonylagos,

      a társak függvénye. 

A közgazdaságtanban közismert, hogy az érték-meghatározásért emberben is elsősorban tudatalatti mechanizmusok felelősek. 
 
A megtorlás, bosszúvágy a csoportkényszer legfontosabb eszköze 

Nem létezik olyan társas élőlény ahol a csoporton belüli megtorlás „agresszív” viselkedése ne lenne dokumentálható. 

A kényszer eszközétől megfosztott közösség léte veszélybe kerül. 

A „másság” tisztelete igen erős biológiai akadályba ütközik.
  
 

Az erkölcs egymásra épülő rétegei 

Öröklött pszichés alapok: együttérzés, kölcsönösség, megtorlás, békülékenység, igazságérzet. 

Tudatos réteg: lehetővé teszi a másik érzéseit kiváltó okok megértését és annak megfelelő válaszlépést. 

Öntudat. Az öntudattal rendelkező lény a másik helyzetét már mint saját magától független kívülállóét képes vizsgálni, és csak ezen a ponton válik lehetővé a másik nézőpontjának tökéletes megértése

(vigasztalás) 

Szimbólikus gondolkodás szintje: A fenti alapokra épülő társadalmi    normarend tanulás útján való elsajátítása. 
 
 
 
 Minden társadalmi normát szelektív tanulással teszünk magunkévá

Az anyanyelv megtanulása és az erkölcsi szabályrendszer megtanulása hasonló agytevékenységet feltételez. Ahogyan a nyelvi szabályok alkalmazásának ösztönös képességével születünk, ugyanúgy örökletesen fogékonyak vagyunk arra, hogy a körülöttünk történő eseményekből erkölcsi tanulságot szűrjünk le. 
 

Az erkölcs középpontjában mindig a hozzánk közelállókhoz való hűség és a másik embernek nyújtandó segítség áll.  
 

Az elvont erkölcsi okoskodás csak az öröklött-tanult normarend birtokában lehetséges. 

Kant fő tévedése: Az erkölcs nem érvelés kérdése, hanem egy szelektív tanulási  folyamat végeredménye. 
 
 
 
 iológiai örökségünk korlátot szab a kulturális szabályok számára

-   Korlátokba ütközik a másság tisztelete.

-   Házastársi hűtlenség megítélése elnézőbb a férfiakkal. 

-   A válás utáni gyermekelhelyezés a nőket részesíti előnyben.
   A „jó” vagy „rossz” viselkedés kiváltása elsősorban a társadalmi  környezettől függ.
 
    A nők korai gyermekvállalása és a férfiak hajlama az erőszakra  elsősorban a térség vagyoni különbségeinek függvénye.
 
    Az egyéni jogokból a közösségi jogok ugyanazért nem vezethetők le,  amiért a rokonszelekció során az önzetlenség nem egyének,  hanem csoportok közötti szelekcióval evolválódik.
 

Egy életképes erkölcsi rendszer soha nem hagyhatja figyelmen kívül az ember biológiai törvényszerűségeit!
 
 
 Az erkölcsi hajlamok konfliktus esetén mindig a saját csoport felé köteleznek el,

      mert ez az evolúciós szerepük.  

Örökletesen különböző mértékű, és fokozatosan csökkenő szintű pszichés belső

      elkötelezettség kapcsol minket a családunkhoz, a helyi közösséghez, a

      nemzethez, az emberiséghez végül az egyéb élőlényekhez. 

Nem csak előnyben részesítjük a szűkebb kört, de úgy érezzük, hogy ezt diktálja

      az ép erkölcsi érzék is. 

A kiterjesztés mindig sokkal nehezebb, ha szűkösek a források. 

Háború esetén például a saját csapattal való szolidaritás erkölcsi kötelezettség,

      a másikkal való szolidaritás árulás. 

Az állati jogok védelme ugyanebbe a korlátba ütközik, amennyiben húst eszünk,  és állatkísérleteket végzünk gyógyászati célból. 

Az erkölcsi szabályok egyetemes kiterjesztési szándéka korlátokba ütközik 
 
A háború a csoportszelekció legközvetlenebb esete. 

A külső fenyegetettség kedvez a csoporton belüli együttműködés evolúciójának. 

A csoportegység fenntartására legerősebb nyomást mindig a szomszédos csoportok gyakorolják. 

Ezért legnemesebb erényünk az erkölcs szoros evolúciós kapcsolatban áll leghitványabb viselkedésünkkel a háborúzással. 
 

Paradox módon a csoportok közötti agresszió erősíti a csoporton belüli szolidaritást, amely az erkölcsös viselkedésformák további erősödéséhez vezet.   
  

Kau Tsze (Menicusnak): „Az emberi természetet a fűzfához hasonlíthatnánk, míg a becsületet a belőle készült csészéhez vagy edényhez. Ahogyan egy fűzfából edényt készítünk azonképpen kell az ember született természetét jóvá és becsületessé formálni.”

Menicus válasza: „Tudnál-e edényt készíteni ha nem nyúlnál a fához? A fát erőszakkal ki kell vágnod, és megfaragnod ahhoz, hogy edény készüljön belőle. Ha erőszak kell ahhoz, hogy edény készüljön a fából, akkor a hasonlatod alapján ugyancsak durva erőszakkal lehet az embereket is jóra és becsületre nevelni! Igencsak fájdalmas lenne a te világod, ahol a jóságot és becsületet Istencsapásnak tartanák.”

„ Azt állítom, hogy alaptermészete szerint egyetlen ember sem képes elviselni mások szenvedését. Állításomat a következő példával tudom szemléltetni: Bárki aki egy gyermeket kútba esni lát kivétel nélkül megijed és kétségbeesik. Nem azért érez így, mert kedveli a gyermeket vagy annak szüleit, nem is azért mert ezzel ismerőseinek akarna tetszelegni, mégcsak azért sem, mert rossz színben tűnne fel ha érzéketlennek mutatkozna. Ebből az esetből nyilvánvaló, hogy az együttérzés az ember lényegéhez tartozik.” 

Nincs új a nap alatt:

Konfuciustól (ie. 551 – 479) egyszer megkérdezték, hogy tudna-e egyetlen

     szóval egész életre szóló tanítást adni. Konfucius azt  válaszolta, hogy a

     kölcsönösség lehet ez a szó. 

Az aranyszabály minden vallás és kultúra alapja :

       „Mindig csak olyat tégy másokkal, amit szeretnél, hogy veled is tegyenek”. 

Amikor Hillel rabbit (ie. 110- 10) megkérdezték, hogyan foglalná össze a

       Tórát fél lábon állva azt felelte: “Soha ne viselkedj másokkal undok

       módon, minden egyéb csak kommentár.”
 

Edward Westermack finn orvos (1862-1939): „Tehetünk-e arról, hogy

       együttérzünk a barátainkkal?” 
 
 
Az erkölcsi rendszerek keretek közé szorítják a viselkedésünket. A közösség érdekét szolgáló viselkedést jónak ítéljük, az azzal ellentétest rossznak. 

Ez teljességgel egybevág a túlélést és szaporodást szolgáló biológiai kényszer szabályával, hiszen az erkölcsiség egy olyan együttműködő társadalmat eredményez, ahol a kölcsönösség mindenkinek a javát szolgálja. 

Az emberi viselkedést mozgató legtöbb pszichés tevékenység legyen az akár tudat alatti (empátia, bosszúvágy, igazságérzet stb.) akár erre épülő tudatos (társadalmi szokások betartása) harmónikusan ezt a célt szolgálja, 

Ezért legtöbbször nem a hajlamaink ellenére, hanem önként és dalolva teszünk eleget az erkölcsi megszorításoknak. 

A csoportkényszer nem kellemetlen nehézség

http://genetika.bio.u-szeged.hu/Speckol/Erk%F6lcs.ppt.