Filozófia
Cikkek
Kicsák Lóránt - A tudattalan filozófiájától a filozófia tudattalanjáig
2009.04.07
És vissza. Arról a mozgásról lesz ugyanis szó, mely a tudattalan fogalmának, jelenségének, témájának filozófiai tárgyalásától, a (filozófiai) gondolkodást tudattalan módon meghatározó motívumokig vezet, majd innen visszakanyarodik a tudattalanból fakadó filozófiához. Eközben „a tudattalan filozófiája” kifejezés kettős értelem-redője kibomlik, mert már nem a tudattalan – fogalmáról, jelenségéről, stb. - szóló filozófiát, hanem a filozófiaként megnyilatkozó tudattalant nevezi meg. Persze ez a mozgás ebben az írásban zajlik le, mert éppen így fűzöm össze a legkülönfélébb korokból származó Nietzsche-töredékeket.
Agnidatta Wolframbodhi - Szubjektív idő és halhatatlanság
2009.04.07
Az atomista szemléletet elfogadó abhidharmikák szerint a világnak háromféle határa létezik, amit háromfajta oszthatatlan rész képvisel. Eszerint az atom, a paramánu képezi a rúpa, az anyag „végső határát” (parjanta). S miként az atom az anyag határa, úgy a tapasztalati világot szintén meghatározó nyelvi világ határa az aksara, a szótag, ill. a hangzó. A harmadik „elemi rész” a ksana, a pillanat, az idő legkisebb összetevője, s ily módon annak végső határa.2 A ksana (páli khana) azt az érzékelhetetlen „időegységet” fedi, ami alatt egy adott dharma nem változik - tulajdonképpen ez a pillanat fogalmának kvázi-definíciója.
Csörgő Zoltán - Organikus poszt-posztmodern: Jövőkép a múltból?
2009.03.31
Talán nem létezett még olyan kor, amelyben az emberek a jelent ne mint a hagyományok eltűnésének korszakát élték volna meg. Így volt ez már az ókori Egyiptomban is. Ptah-hotep intelmeiben egyebek mellett a régi hagyományok eltűnését sajnálja: "Régen mennyivel jobb volt, hagyományaink múlnak, bezzeg a parasztoknál olyan bölcsesség volt, mint a smaragd, ahhoz kellene visszatérni"- írja máig érezhető fájdalommal, mert a hagyományvesztés fájdalma örök
Spirituális válság: a transzperszonális krízisek magyarázata és kezelése
2009.03.31
Egyre több bizonyítékunk van arra, hogy a különféle érzelmi, érzékelési és pszichoszomatikus jelekben megmutatkozó nem-hétköznapi tudatállapotokat átélők nagy része nem elmebeteg, hanem belső fejődési válságon megy keresztül (Grof, 1985). E tény felismerésének fontos gyakorlati és elméleti következményei vannak. Ha helyesen értelmezik és a természetes fejlődési folyamat nehéz szakaszaként kezelik őket, akkor ezek a tapasztalatok - a spirituális válságok és a transzperszonális krízisek - érzelmi és pszichoszomatikus gyógyulást, kreatív problémamegoldást eredményezhetnek, segíthetik a személyiség átalakulását és a tudat fejlődését. Ezt a tényt a ?spirituális szükségállapot? kifejezés is tükrözi, mely bár krízisre utal, mégis benne rejlik a magasabb létállapotba emelkedés lehetősége.
Wictor Charon - Az új EON tudománya (1)
2009.03.20
A Vízöntő Korszak karaktere nemcsak a fizikai síkon indít el forradalmi változásokat, hanem a gondolkodó emberiség, főleg pedig a tudományos alapon kutató okkultista számára jelent gyökeres változást. Aki nem ismeri fel ennek a tökéletes mentális átállításnak szükségességét, aki a múlt kitaposott ösvényén halad (csupán itt-ott javítva valamit az elavult világképen), az sohasem ismerheti meg a Kozmosz polidimenzionális szerkezetét. Napjainkban az anyaguralom korszakát éljük, nagy tömegek a matériát emelik oltárra, annak minél teljesebb birtoklásáért folytatnak élet-halál harcot. Az embereknek alig jut lélegzetvételnyi idejük azoknak a problémáknak a megoldására, melyek csak a nyugalmas szemlélődés és befeléfordulás periódusaiban tudnak kibontakozni.
Wictor Charon - Az új EON tudománya (2)
2009.03.20
Mindenki látott már az erkély korlátjára szálló verébre leső macskát, amint a lehetséges zsákmány reményében feszült figyelemmel ugrásra készen lapul a földre. Vagy apportra kész farkaskutyát, gazdája kezében az eldobásra szánt követ fixírozva. A két háziállat tekintetében ugyanaz az érdeklődés van, pattanásig feszített akcióképességgel párosítva.Gyermekekben és életük hajnalát élő fiatalemberekben sok van ebből a tettrekész érdeklődésből, ha olyan témáról kerül szó, amely vonzza, foglalkoztatja őket. A fiatalkori feszült érdeklődés, akciókészültség és rugalmas fáradhatatlanság olyan életjelenség, amelyet biotóniának neveztünk el.
Wictor Charon - Az új EON tudománya (3)
2009.03.20
A világ színterén látható tömérdek életforma bámulatot kelt sokféleségével és a körülményekhez való alkalmazkodásával. A különbségekből adódó tökéletlenségek és kollektív diszharmóniák azonban nagyobbak, semhogy elhallgattathatnák a rendszerrel szemben érzett kritikai megfontolásokat. A polimorfia komplikációk és életellenes bűnök forrása. Felmerül a gondolat: vajon nem lehetett volna-e mindezt egyszerűbben megoldani? A kérdés kézenfekvő, de a helyzet nem ismeretéből fakad, mert a természet állandóan új formákat, javított szintéziseket hoz össze, hogy megoldhasson egy titokzatos feladatot, amit csak számtalan kísérlet után fog elérni. Az élet célja nyilván nem az egysejtű, primitív formákban rejlik. A világot irányító Kozmikus Elme a legtökéletesebb képletet keresi, hogy három világrendszert egyensúlyba hozhasson a fizikai síkon.
Aldous Huxley: Az észlelés kapui
2009.03.06
Aldous Huxley neve, a húszas években vált ismertté, és hamarosan generációjának egyik jelszavává, a kulturális divat célpontjává lett. A koktélpartikon, úgy dobálóztak e névvel, mintha puszta említése is elegendő volna ahhoz, hogy valaki bebizonyítsa magáról: szellemes és modern személy.1920 és 1936 között alkotja meg életművének jelentősebb részét. 1937-ben Kaliforniába költözik, ettől kezdve érdeklődése mindinkább a misztika felé fordul, könyveiben egyre többet foglalkozik a valóság és az illúzió szembeállításával.1953-tól aktív résztvevője azon vizsgálatoknak, amelyeket a mexikói indiánok által régóta ismert meszkalinnal, a peyotl nevű gyökér hatóanyagával végeztek.
Az integrációs szinteket létrehozó csoportkényszerek és az általuk létrehozott új tudásrendszerek
2009.01.11
1., Keresztény vallásos megfontolás: Az erkölcs Isten kegyelméből egyedül az embernek adatott. Az erkölcsös ember önként és tudatosan követi Isten akaratát, amely a szentírásban nyilatkoztatott ki.
A római közmondás: „Homo homini lupus = Ember embernek farkasa”, kétszeresen hamis: A kutyafélék a legegyüttműködőbb állatok közé tartoznak, az ember pedig kifejezetten euszociális élőlény.
Az evolúciós téveszme
2009.01.11
Elszórt próbálkozásokat követően a darwini ideológia egyik védelmezője végül arra a felismerésre jutott, hogy természetes szelekció és a véletlen valóban nem férnek meg együtt, vagyis gyakorlatilag kizárják egymást.A most következő írásban egy példával fogom illusztrálni az evolucionisták által követett megismerési folyamat legfőbb hibáit. Kritikámhoz egy 2006-ban megjelent könyv szolgál illusztrációul (1). A megismerési módszerek hiányosságaira és a kutatói mentalitás félresiklására keresve sem találhatnék jobb demonstrációs anyagot Richard Dawkins ateista szöveggyűjteményénél.