2011.10.17
Tanulmányom végkicsengése az volt, hogy a fejlődés fogalma kizárólag a termelés technikájának területére korlátozható. Még a tudomány is olyan komplex, bonyolult dimenziója az emberi létnek, hogy nagyon sok a kérdőjel, amikor a fejlődés fogalmát itt akarjuk megragadni. A múlt korok vagy az archaikus kultúrák embere a mai civilizált emberrel összehasonlítva nem „kevesebbet”, hanem mást tudott, mert más volt a szemlélete. Amikor 1905-ben Albert Einstein kimondta, hogy a relativitáselmélet értelmében akár a Földet, akár a Napot is választhatjuk inerciarendszerünk zéruspontjaként, s ehhez viszonyíthatunk minden mozgást, akkor kiderült: a ptolemaioszi geocentrikus és a kopernikuszi heliocentrikus világkép egyenrangú egymással.
2010.06.14
A nyelvészeti, a strukturális valamint a kognitív antropológia a szimbólumokat, jeleket, jelképeket, ikonokat, indexeket és más hasonló kulturális vagy kommunikációs entitásokat és eszközöket mint absztrakt rendszerek részeit tanulmányozza, melyeket kutatók szövegekből, megfigyelésekből és kontrollált interjúkból csalnak elő. Ez a cikk ezzel ellentétben a szimbólumokra a társadalmi folyamatok három típusában összpontosítja figyelmét: a politikai, a rituális és a gyógyításhoz kapcsolódó folyamatokban. Az elmúlt évek sok antropológiai írása foglalkozott a szimbólumokkal a társadalmi dinamikában. Több is ígérkezik, ha a sok tábla és papír, amit az Amerikai Antropológiai Társaság évenkénti találkozásain 1972-74-ig a szimbolikus kutatásoknak szenteltek, követendő példának bizonyul.
2010.04.22
A filozófiai antropológiáról tudjuk, hogy egy olyan filozófiai ágazat, amely közel áll az egzisztencializmushoz, a fenomenológiához és Dilthey "életfilozófiájához" (ahol az átélt, vagyis közvetlen élmények határozzák meg a tudatot). Az ember mint önmeghatározó állat ontológiájára összpontosít. A kartéziánus dualizmussal szemben a filozófiai antropológia szerint az ember testét áthatja a tudata. Ez a felfogás a pascali logikán túli logika ("logique du coeur") alkalmazását feltételezi, tehát emberközpontúsága választja el a hagyományos filozófiától. Nem csak szociológiailag utasítja el az evolucionalizmust, hanem kétségbe vonja a tudományos gondolkodás magasabbrendűségét is. Az embert tudományos fogalmakkal meghatározhatatlannak tartja.
