Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Tudomány

Menüpontok

Cikkek

Ran Prieur : Fermi paradoxon még egyszer

2014.01.01

Korábban említettem néhány megoldást a Fermi paradoxonra, vagyis arra, hogy míg rengeteg földönkívüli civilizációnak kellene léteznie, miért nem találunk egyet sem. Az egyik kedvenc megoldásom, hogy bármely kellően fejlett civilizáció megkülönböztethetetlen a természettől. Egy másik, hogy az idegenek egyszerűen csak túl másmilyenek. Terence McKenna szerint más bolygókról származó rádiójelek után kutatni olyan, mintha olasz kaját keresnénk más bolygókon, Jacque Valle pedig úgy gondolja, hogy az idegenek már most is itt vannak, csak annyira mások, hogy észre sem vesszük őket.

 
Teljes bejegyzés | Menüpont: Tudomány | Hozzászólások: 1

Lehet, hogy az univerzumunk egy féreglyuk belsejében van?

2010.04.18

A talán kissé meghökkentő lehetőséget - bár ebben a témakörben majdnem minden elképzelés rendelkezik ezzel a tulajdonsággal -, hogy univerzumunk egy féreglyuk, más néven Einstein-Rosen híd belsejéből született, Nikodem Poplawski (Indiana University) vázolta fel legújabb tanulmányában, melyben nagytömegű részecske sugárirányú geodetikus mozgását vizsgálta egy fekete lyuk belsejében, kihasználva az ún. izotróp koordináták nyújtotta előnyöket a fekete lyuk gravitációs terének leírásakor. Poplawski két különböző típusú fekete lyuk, a Schwarzschild-féle és az ún. Einstein-Rosen-féle esetében - mindkettő az általános relativitáselmélet egyenleteinek megoldásaként származtatható - követte a próbarészecske áthaladását a fekete lyuk határán, az eseményhorizonton.
 
Teljes bejegyzés | Menüpont: Tudomány | Hozzászólások: 2

21. század fizikája

2010.02.24

Az előadásban kísérlet történik a 21. század fizikája és fizikai világképe kontúrjának felrajzolására, de nem bizonyos futurológiai elméletek alapján –mivel a szerző szerint az a század eleji ”futurizmus”-nak felelne meg–, hanem, a mai fizikában meglévő immanens és sajnos alig ismert tendenciák alapján. Ugyanis, jelen esetben a –választ is lehetővé tevő kérdést nem értelmes úgy feltenni, hogy ”Mit hoz a jövő?”, mert ez tudománytalan időbeli ”távolbalátás”-ra vagy futurizmusra vezetne.
 
Teljes bejegyzés | Menüpont: Tudomány | Hozzászólások: 0

Föld mágia és tudomány

2010.02.24

A fizika, biológia és neurofiziológia újabb teóriái és eseményei régi mítoszokra utalnak vissza és alátámasztják azt az ősi tapasztalatot, hogy a világ egy álomtest, egy transzformáló test, mely nem mindig reagál eseti beavatkozásokra. Például Lovelock Gaia Hipotézise" a modern rendszerelméletekkel együtt, magában foglalja azt, hogy a világ egy élő organizmus. Sok empirikus földhatás, mint például az a képesség, hogy a víz elhelyezkedését vesszővel (ingával) megkeressék, szintén beleillik az antropomorfikus rendszerelméletekbe. A szinkronicitások, melyekben álmok külső helyzetekhez kapcsolódnak, nem magyarázhatók meg ok-okozati módokon. Néhány nyilvánvaló és oki megoldás úgy tűnik, nem illeszkedik a problémákhoz, például a repülőterek erősödő rendőri védelme láthatóan nem csökkenti a terrorista akciókat.
 
Teljes bejegyzés | Menüpont: Tudomány | Hozzászólások: 0

Psi Tech

2010.01.25

1972-ben a Menlo Parkban lévõ Stanford kutatóintézet munkatársai, Russel Targ és Harold Puthoff fizikusprofesszorok megvizsgálták a távolbalátás és a pszichokinézis tudományos alapjait. Az alkalmas médiumok utáni kutatás során találkoztak az ENSz-nél dolgozó New York-i mûvésszel, Ingo Schwann-nal. A vele folytatott számos kísérletnek az volt a célja, hogy teszteljenek egy adottságot, amelyet a meditációs gyakorlatokat végzõ férfi csak rövid ideje fedezett fel magában. Schwann azt állította, képes arra, hogy elküldje szellemét a világ több tájára, ha közlik vele a pontos koordinátákat. A tudósok szaván fogták, felsorolták néhány egzotikus déltengeri sziget, illetve és tudományos laboratórium földrajzi adatait, és azok jellemzõi kilencven százalékban megegyeztek Schwann leírásával, aki bevallása szerint soha nem járt ott.
 
Teljes bejegyzés | Menüpont: Tudomány | Hozzászólások: 1

Hatodik érzék az agyban

2010.01.08

Az ázsiai cunamit követően a tudósok nagy erőfeszítéseket tettek, hogy megmagyarázzák, miként érezhették meg a helyi primitív törzsek tagjai a veszély közeledtét és menekülhettek magasabb helyre a környezetükben élő állatokkal a hátukon. Egy új elmélet szerint az anterior cinguláris agykéreg (ACC), amelyet az agy "hoppá" központjaként írnak körül, egyfajta vészelőrejelző rendszerként is működik, amely tudat alatt segít felismerni és elkerülni a rizikós helyzeteket. Az ACC a homloklebeny tetején, a jobb és bal féltekét elválasztó fal magasságában található.
 
Teljes bejegyzés | Menüpont: Tudomány | Hozzászólások: 0

Láthatóvá válhat, mi történt az ősrobbanás előtt

2009.01.11

"Többé már nem teljes őrültség azt kérdezni, hogy mi történt az ősrobbanás előtt" - mondta Marc Kamionkowski, a Caltech elméleti fizika és asztrofizika professzora, aki végzős hallgatójával, Adrienne Erickcekkel és a fizika tanszék vezető kutatójával, Sean Caroll-lal közösen vázolt fel egy matematikai modellt annak az ellentmondásnak a magyarázatára, ami cáfolni látszik a felfúvódás elméletét és univerzumunk sugárzásának és anyagának egyenletes eloszlását. Vizsgálódásuk a felfúvódás jelenségét veszi alapul, amit először 1980-ban fogalmaztak meg. Lényege, hogy az űr exponenciálisan tágult az ősrobbanást követő pillanatokban. Az elmélet szépséghibája, hogy az univerzum koránt sem olyan egységes, mint amilyennek a teória legegyszerűbb formája szerint lennie kellene, egyes részei sokkal változatosabbak, mint mások.
 
Teljes bejegyzés | Menüpont: Tudomány | Hozzászólások: 1

Az agy titkos élete

2009.01.11

1953-ban egy Louis Sokoloff nevű fizikus felfektetett egy 20 éves egyetemi hallgatót egy hordágyra, elektródákat helyezett a fejbőrére, és egy fecskendőt szúrt a nyaki verőérbe. A kísérleti alany 60 percen át feküdt ott számtani feladatokat oldva meg, mialatt Sokoloff figyelemmel kísérte az agyhullámait, és mérte vérének oxigén és széndioxid szintjét. A philadelphiai Pennsylvania Egyetem kutatója azt próbálta kideríteni, mennyi energiát fogyaszt az agy, amikor erőteljes gondolkodásra kényszerítjük. Ahogy legtöbben, ő is azt várta hogy agyunk sokkal több oxigént emészt fel a matematikai problémák megoldásához, mint amikor az ember relaxál. Az eredmény megdöbbentette. Alanyának agya a számtani feladatok megoldásakor semmivel sem fogyasztott több oxigént, mint amikor becsukott szemmel pihent az ágyon.
 
Teljes bejegyzés | Menüpont: Tudomány | Hozzászólások: 1

A pszichológiai idő fizikája

2008.12.03

A fizikai idõ telését a lelkünk az anyagi testünk érzékszerveitõl befutó információk változásán keresztül detektálja. Ez az érzékelés folyamatosan mûködik, akkor is ha alszunk vagy eszméletlenek vagyunk. Mivel mindig lélegzünk, dobog a szívünk, rezeg a dobhártyánk a hangrezgések hatására és mûködnek a sejtjeink a testünkben. Így alvás vagy eszméletvesztés során is halljuk effektíve a környezeti zajokat (pl. az óra ketyegését), csak legfeljebb nem tudatosul bennünk az érzéklet. Ha mûködik a jeltovábbítást végzõ idegrendszer, akkor eljuttatja az információt az agyba és onnan a lélek részecskébe, aminek vezérlõ programjai állandóan futnak, függetlenül a központi feldolgozó rendszer tudatállapotától (éberségétõl, mûködésétõl).

 
Teljes bejegyzés | Menüpont: Tudomány | Hozzászólások: 3

Dopamin

2008.11.23

A dopamin testben termelődő vegyület, mely az idegrendszerben neurotranszmitteri szerepet tölt be, aktiválva a dopamin-receptorokat. Az agyban neurohormonként van jelen, s a hipotalamusz termeli. Szerepe hormonként, hogy gátolja a prolaktin felszabadulást a hipofízis elülső lebenyéből.Gyógyszerként is használható, mely a szimpatikus idegrendszerre fejti ki hatását, emelve a pulzust és a vérnyomást. Viszont, mivel a dopamin nem képes átjutni a vérereken, kábítószerként vagy gyógyszerként való használata nem befolyásolja közvetlenül a központi idegrendszert, ehhez ugyanis az erekből a szinapszisba kellene jutnia, amire szerkezete miatt képtelen.
 
Teljes bejegyzés | Menüpont: Tudomány | Hozzászólások: 0