Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Tudatkutatás

Cikkek

Chris Carter : Az agytól függ-e a tudat?

2017.07.30

Ebben a materialista korban a dualistákat gyakran vádolják azzal, hogy idejétmúlt vallásos hitet próbálnak visszacsempészni a tudományba, hogy természetfeletti spirituális erőket kívánnak beépíteni a biológiába, valamint, hogy tisztelnek egyfajta „szellemet a gépben”. Tökéletes tudatlanságunk azonban az emberi tudat eredetét illetően inkább azt mutatja, hogy ezek a kritikák csak egyfajta ízlést tükröznek, nem pedig logikus gondolkodást. Az elmetudomány eme lépcsőjén a dualizmus nem irracionális tehát, pusztán valahogy nem divatos. – Nick Herbert, fizikus. Elemental Mind (Alapvető Elme)

 
Teljes bejegyzés | Menüpont: Tudatkutatás | Hozzászólások: 0

Frecska Ede : A direkt-intuitív-nonlokális elme : a tudás egy másik alapja?

2012.07.06

A nonlokális információ a fizikai univerzumról jelentheti a hiányzó láncszemet az objektív tudomány és a szubjektív tapasztalat között, a tudatot és a spirituális élményeket is beleértve. A nonlokalitás elve alapján  és a szubcelluláris, citoszkeletális hálózatok kvantumszintű radarjaival az agy képes lehet együtt rezonálni az egész univerzummal. Az agy kvantumhologramként tartalmazhatja az egész kozmoszt, és így érthetővé válnak az örök bölcselet tételei: „Amint fent, úgy lent (vagy: Amint kint, úgy bent)”, „A mennyek királysága bennetek van.” Vagy „Nézz magadba, te vagy a Buddha.” A citoszkeletális mátrix lehet a közvetítője a jungi „kollektív tudattalannak” is, emellett a citoszkeletális kvantumholográfia megmagyarázhat egy meglehetősen hétköznapi, mégis bizonytalan jelenséget, az intuíciót.

 
Teljes bejegyzés | Menüpont: Tudatkutatás | Hozzászólások: 0

Dr. Héjjas István : Tudatosság és értelem az Univerzumban

2010.09.13

J. E. Lovelock GAIA elmélete szerint a földi bioszféra önszabályozó rendszerként működik, és az élet szempontjából optimalizálja és stabilizálja a környezeti feltételeket. Az egyes élőlények szerepe ebben a rendszerben hasonló egy élő szervezet sejtjeihez. Nem túlzás ezért a Földet élő bolygónak nevezni. Kérdés, hogy ha a Föld valóban él, rendelkezhet-e tudatos intelligenciával. Kérdés az is, hogy hasonló értelemben tekinthetjük-e az egész világegyetemet élőnek. Ezt a kérdést főleg az Univerzum fizikai paramétereinek finomhangoltsága indokolja. Az ősrobbanás elmélet szerint ugyanis az Univerzum keletkezésekor az anyag és energia mellett létre jöttek az alapvető természeti állandók, amelyek számszerű értékei „véletlenül” pontosan úgy kombinálódtak össze, hogy lehetővé tegyék a világban értelmes élőlények kialakulását.
 
Teljes bejegyzés | Menüpont: Tudatkutatás | Hozzászólások: 0

Dr. Héjjas István: Anyag és tudat

2010.04.14

Test és szellem, anyag és tudat kapcsolata évezredek óta foglalkoztatja a filozófusokat és teológusokat, az utóbbi időben pedig a pszichológusokat, sőt manapság már a kvantumfizikusokat is.A felmerült kérdésekre azonban a mai napig nem született megnyugtató válasz, született viszont számos elmélet. Ezek közül a monisztikus felfogások koncepciója az, hogy anyag és tudat egy és ugyanaz, ezek ugyanannak a valaminek két különféle megnyilvánulása. Azonban a monizmus is legalább kétféle lehet.

 
Teljes bejegyzés | Menüpont: Tudatkutatás | Hozzászólások: 1

Georges Canguilhem - Az agy és a gondolkodás

2010.01.14

Mindannyian bizonyosak vagyunk afelõl, hogy gondolkodunk, de közülünk nagyon sokan szeretnék azt is tudni, miért gondolkodunk úgy, ahogyan gondolkodunk. A kérdés ma már nem tisztán elméleti jellegû, hiszen egyre több hatalmi tényezõ érdekelt abban, hogy gon-dolkodási képességünk hatalmát feltárja. S ha ma minden erõnkkel azt igyekszünk megér-teni, miért gondolkodunk éppen úgy, ahogyan gondolkodunk, az azért van, mert szeret-nénk megvédeni magunkat attól a külsõ erõtõl, mely nyíltan vagy alattomosan arra ösztö-nöz bennünket, hogy úgy gondolkodjunk, ahogyan elvárják tõlünk.
 
Teljes bejegyzés | Menüpont: Tudatkutatás | Hozzászólások: 0

Elménk birodalma - tudat, módosult tudat

2010.01.08

Amikor az agykutatásról beszélünk, akkor részben saját életfolyamataink bizonyos szintű koordinálásáról, részben pedig gondolati tevékenységünkről gyűjtünk infor-mációkat, nem a tudatról.Én azt hiszem, hogy a tudatkutatást máshol kell kezdeni, nem az agynál.A bioinformatika területén azt látjuk, hogy az egyes sejtek működése önmagában is nagyon komplex; a szövetek, a szervek működésének összehan-golása még sokkal bonyolultabb; az egész szervezet anyagcseréjének szinkroni-zálása pedig hihetetlenül összetett folyamat. Ha összekapcsolnánk valamilyen különleges szoftverrel az összes számítógépet a világon, akkor sem lennénk képesek arra, hogy akár csak egyetlen élő szervezetet irányítsunk vele.
 
Teljes bejegyzés | Menüpont: Tudatkutatás | Hozzászólások: 0

Tudaton innen és túl

2009.12.08

A tudomány képes arra, hogy megállapítsa, ki mennyire érzékeny a tudati állapot módosulására, vagyis ki mennyire hipnábilis: fogékony a hipnózisra. Ezt a fogékonyságot állandó (sztenderd) eljárásokkal mérik. Ezeket 1957-ben a Stanford Egyetemen Ernest Hilgard professzor munkacsoportja dolgozta ki, s azóta az egész világon elterjedtek. Mi is ezeket használjuk. A vizsgálatvezető például olyan sugallatokat (szuggesztiókat) ad a vizsgálati személynek, hogy emelje föl a karját, és képzelje el, hogy elnehezül. Abból, ki hogyan válaszol ezekre a mindig azonos módon adott szuggesztiókra, következtetni lehet rá, hogy a szóban forgó személy mennyire fogékony a hipnózisra. (Ha például leereszkedik a karja az előbbi szuggesztióra, akkor fogékonynak bizonyult erre.)
 
Teljes bejegyzés | Menüpont: Tudatkutatás | Hozzászólások: 0

A tudat funkciói

2009.09.15

Jung azt állítja, hogy a tudatos elme négyféle módon foghatja fel a valóságot, ezek az érzékelés, az intuíció, a gondolkodás és az érzés. Jung szerint ezen négy funkció két ellentétpárba rendeződik. Egyfelől ott vannak az érzékelés és intuíció irracionális (vagy inkább nem racionális) felfogó funkciói, másfelől ott vannak a gondolkodás és érzés racionális vagy megítélő funkciói.

 
Teljes bejegyzés | Menüpont: Tudatkutatás | Hozzászólások: 0

Dr. Héjjas István - Az emberi tudat és a világegyetem

2009.08.02

A tudatos agy alighanem a tudomány legnagyobb megoldatlan problémája. Nem sikerült megmagyarázni az öntudat és a szubjektív érzések eredetét, és azt az ellentmondást, amely a szabad akarat és a természet oksági törvényei között feszül.

 
Teljes bejegyzés | Menüpont: Tudatkutatás | Hozzászólások: 0

René Guénon - A Lény sokféle állapota @ VI. Az álomállapot tanulmányozásából levont analóg gondolatok @

2009.05.26

Most elhagyjuk az előző fejezetben elfoglalt tisztán metafizikai nézőpontot, hogy megvizsgáljuk az egység és a sokféleség összefüggéseinek kérdését, mert ezeket az összefüggéseket néhány analogikus gondolat segítségével talán még jobban megértethetjük, amelyet itt példa vagy még inkább „illusztráció” gyanánt adunk, ha szabad magunkat ily módon kifejeznünk,(56) ezek pedig majd megmutatják, hogy milyen értelemben és milyen mértékben állíthatjuk azt, hogy az egységhez képest a sokféleség létezése illuzórikus, miközben természetesen ugyanannyi realitással rendelkezik, mint amennyit természete abból magával hoz.
 
Teljes bejegyzés | Menüpont: Tudatkutatás | Hozzászólások: 0