Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Pszichológia

Cikkek

Dr.Kazai Anita : A lelked legmélyén meglátod az Egyet

2012.02.23

Nem vágyteljesítő fantázia vagy a haláltól való félelem generálja a lélek, illetve a szellem feltételezését – mondja dr. Frecska Ede, a debreceni Pszichiátriai Klinika vezetője. A terápia akkor teljes, ha a bio-pszicho-szociális mellett a negyedik, a spirituális szint sajátosságait is figyelembe vesszük. Így a beteg nemcsak meggyógyul, de jobb emberként kerül ki a terápiából. A puha definíció szerint az a spiritualitás, mondja Frecska Ede, amikor az ember a saját szocietásán kívüli metaszinttel is azonosul; a kemény definíció szerint ezt az azonosulást saját, megélt élmény is támogatja, például halálközeli élmény, extatikus látomás vagy súlyos betegség kapcsán módosult tudatállapot tapasztalatai.

 
Teljes bejegyzés | Menüpont: Pszichológia | Hozzászólások: 1

Carl Gustav Jung - Föld és Lélek

2011.08.11

„Föld és lélek.” A kérdésfeltevés kissé poétikusan hangzik. Önkéntelenül is - ellentétéül - a lélek égi függőségére gondolunk; mint ahogyan a kínai lélektan is sen- és gui-lelket különböztet meg. Közülük az első a mennyhez, az utóbbi pedig a földhöz tartozik. Minthogy azonban mi, nyugati emberek, a lélek szubsztanciájáról semmit sem tudunk, és ezért azt sem tudjuk eldönteni, hogy vajon a lélek egyik része égi természető, másik része pedig földi jellegő-e, azért meg kell elégednünk azzal, hogy annak a komplikált jelenségnek, amit léleknek nevezünk, két különböző szemléleti módja, illetőleg két látszólagos aspektusa lehetséges. Ahelyett, hogy égi lélekről beszélnénk, tekinthetjük a lelket a kauzalitásoktól független teremtő lénynek, és ahelyett, hogy a gui-lélek követelményét állítanánk fel, a lelket úgy is felfoghatjuk, mint okokból és hatásokból felépült valóságot. Témánk vonatkozásában minden¬esetre az utóbbi nézet volna a megfelelő, azaz a lelket úgy szemlélhetnénk, mint a föld környezeti feltételeiből származó alkalmazkodási rendszert. Nem is kell különösebben hangsúlyoznom, hogy ennek a koncepciónak kauzális szempontból egyoldalúnak kell lennie, ha céljának meg akar felelni; ezzel azonban a léleknek csak az egyik felét értelmeztük helyesen. A probléma másik felét, minthogy nem tartozik kérdésfeltevésünkhöz, hagyjuk hát figyelmen kívül.

 
Teljes bejegyzés | Menüpont: Pszichológia | Hozzászólások: 0

Darabos Pál : Hamvas Béla psychologia vera-ja

2011.02.24

A világról való igaz tudáshoz Hamvas nélkülözhetetlennek tartja a lélekről alkotott helyes tudást, a "valódi, igaz pszichológia" kialakítását, mivel a lezuhant lélek a világot is magával rántja. A "belső ember" megismeréséhez pszichológiai kultúrára lenne szükség. Az igen elterjedt pszichológiai műveletlenség okát Hamvas a vallástalanságban, a metafizikai alap hiányában látja, mert nem úgy általában a pszichológiával van baj, hanem az "igaz pszichológia" ismeretének hiányával.
 
Teljes bejegyzés | Menüpont: Pszichológia | Hozzászólások: 7

Carl Gustav Jung: Gondolatok a szenvedésről és gyógyításról

2009.12.15

* Csak akkor van esélyünk rá, hogy kikapaszkodjunk a veremből, ha beleestünk.* A szenvedést mint a valóságos és természetes tapasztalatot tabuként kezelik - akárcsak a halált.* Minden betegségnek téves vagy még nem helyes életfelfogás az oka, és minden válság egy esély magvát tartalmazza.* A lelki élet ébredését problémák, szenvedések kísérik.* Fény és árnyék kiegészítik egymást / Lao - ce / és így vagyunk az örömmel és a szenvedéssel is.* De hát mi is tulajdonképpen a psziché? Egy materialista elmélet szerint közönséges epifenomén / másodlagos fontosságú kísérő jelenség /, organikus agyi folyamatok mellékterméke. E szerint minden lelki zavarnak kell szervi vagy fizikai okának lennie, amely csupán jelenlegi diagnosztikai eszközeink tökéletlensége folytán nem deríthető ki.
 
Teljes bejegyzés | Menüpont: Pszichológia | Hozzászólások: 0

Carl Gustav Jung: AION

2009.12.15

Az ÉN-en az az összetett tényező értendő, amelyre minden tudati tartalom vonatkozik. Bizonyos mértékben ez alkotja a tudati mező középpontját és mivel magába foglalja az empirikus személyiséget, az ÉN valamennyi személyes tudati aktus alanya.Az én a teljes tudati mezőn, másfelől tudattalan tartalmak teljességén nyugszik:1. Időlegesen szublimális /önkényesen felidézhető/ 2. Tudattalan 3. Általában nem tudatképes tartalmak /azon elemeket tartalmazza, melyek még sohasem hatoltak be a tudatba./A személyiség mint a jelenségek összessége nem azonos az Énnel, azaz a tudatos személyiséggel, ezért az ősszemélyiséget Mély-én-nek nevezzük. Az Én a mélyénnek alárendelt része. A tudati mező hatósugarában mozoghat az akarat szabadsága, melyet a környezet szükségszerűségei és a mélyén korlátoz.
 
Teljes bejegyzés | Menüpont: Pszichológia | Hozzászólások: 0

Szász Ilma - A pszichológiai és spirituális dimenziók találkozása

2009.06.03

Ken Wilber azt írja: Egyesítenünk kell Freudot Buddhával, az alsóbb pszichológiát a legmagasabb spiritualitással. Erre irányuló tevékenységünk annál is felemelôbb, mivel a történelem során elôször nyílik ilyen lehetôség. Elôbb ugyanis csak szellemi eredetünket hangoztattuk, s "szárnyainkat csattogtattuk", azután szembesülnünk kellett állati-ösztönös minôségeink, "farkaink" követelôzô maradványaival.

 
Teljes bejegyzés | Menüpont: Pszichológia | Hozzászólások: 0

A cselekvés az észlelési és emlékezeti folyamatok modellálásában

2009.05.22

A mai kognitív pszichológiában több egymással párhuzamos s részben egymással érintkezô út vezetett a ‘cselekvés’ fogalmának értelmezõ erejû megjelenéséhez. Ezek az utak a filozófiailag (is) értelmezett cselekvés fogalom különbözô pólusaihoz s ennek megfelelôen különbözô történeti hagyományokhoz is kapcsolódnak. Ezek közül csak egyrôl próbálok viszonylag részletesen beszélni,  kiindulásként mégis fontosnak tartom maguknak az utaknak a vázolását. Közös vonásuk, hogy kétségbevonják a "tiszta megismerés" eszményét, s a megismerést pszichológiailag vizsgálva összekötik az alkalmazkodással, a motívumokkal és/vagy a társas élettel.
 
Teljes bejegyzés | Menüpont: Pszichológia | Hozzászólások: 0

Orosz Katalin: Az emberről való tudás új paradigmája: a transzperszonális pszichológia

2009.04.26

Még nem tudjuk, mi lesz az új emberkép kibontakozásának távlata, hogyan fogják hívni, csak azt tudhatjuk, köze lesz a pszichológiához (is). A transzperszonális pszichológia kifejezést (kötőjellel) C. G. Jung használta először az 1930-as évek elején. Sutich közleménye 1969-ben jelent meg, melyben először használta azt mai értelmezésében.
 
Teljes bejegyzés | Menüpont: Pszichológia | Hozzászólások: 0

A tudat 7 szintje

2009.03.31

Maharishi Védikus Pszichológiája leírja az ember teljes potenciáljának fejlõdését a tudat 7 szintjének egymás után következõ kibontakozásával. Az ébrenlét, álmodás és alvás hétköznapi szintjeit Maharishi kiegészíti 4 magasabb szinttel, amelyek a következõk: transzcendentális tudat, kozmikus tudat, Isten tudat és egység tudat. A Transzcendentális Meditációt gyakorlók a tudat magasabb szintjeinek közvetlen tapasztalatáról számolnak be. A szerzõk beszámolót közölnek ezekrõl a tapasztalatokról, ezen kívül olyan történelmi irodalmakból származó anyagokról is, amelyek bemutatják ezeknek a szinteknek a természetességét és univerzalitását. Nagyszámú kutatási anyagot is áttekint, amelyek azt jelzik, hogy a TM és a TM-Szidhi program szemmel láthatóan felgyorsítja a mindennapi élet tudatának magasabb szintekre való emelkedését.
 
Teljes bejegyzés | Menüpont: Pszichológia | Hozzászólások: 0

Pszichológiai Értelmező Szótár

2009.01.11

Oktatási segédlet. Szerkesztette: Suplicz Sándor f.adj. A BMF BGK Mérnökpedagógiai intézetének kiadványa.Készült: 2002-ben, a BMF mérnöktanár hallgatói részére, belső felhasználásra.

 

 
Teljes bejegyzés | Menüpont: Pszichológia | Hozzászólások: 0