Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Magyar hagyományok

Menüpontok

Video

Cikkek: 1

Cikkek

Balassa Iván – Ortutay Gyula : A magyar népi hiedelemvilág alakjai

2011.02.01

A magyar népi hiedelemvilág alakjai közül elsőnek a táltost említjük meg, mint olyat, melyben a honfoglalás előtti sámánhit vonásai leginkább megtalálhatók. Maga a táltos szó is feltehetően finnugor eredetű, így a finn megfelelője „tudós” jelentésű, ahogy a magyar tájnyelv is sokfelé úgy nevezi a természetfeletti erővel felruházott embereket. Ma már a táltos tulajdonságait, felszerelését főleg azokból a hiedelemmondákból (vö. 556–557. l.) lehet kielemezni, melyek elsősorban az ország keleti felében az öregek emlékezetében napjainkig élnek.
 
Teljes bejegyzés | Menüpont: Magyar hagyományok | Hozzászólások: 0

György Attila : A boszorkányok neveiről

2011.02.01

Varázsereje van a neveknek, ahogyan az a teremtés óta megszabatott; s bár manapság nem tudnak erről a hitetlenek, vagy régi meseként nevetnek rajta, most is hatásos, és működik a nevek mágiája. Így van az, hogy a boszorkányok nevei varázserővel bírnak, s nevük jelenti mindazt, mi lényegük. Kezdetben, Isten akaratából Ádám nevet adott az állatoknak, és ezáltal birtokba vette őket. Csak a kígyónak nem adhatott nevet, így hatalmat sem kaphatott felette. Feleségét Évának nevezte; annak előtte azonban Lilyth és Szófia felett nem rendelkezett, kik nevüket a Teremtőtől bírták. Valamikor megismerkedni annyit jelentett mint feltárulkozni - s ki megmondta nevét, megbízott a másikban és kiszolgáltatta magát.

 
Teljes bejegyzés | Menüpont: Magyar hagyományok | Hozzászólások: 0

Szelevényi Gellért : Mandragóra - az akasztófamanó titka

2011.01.15

Ősidők óta ismert gyógynövény. A kultúrákon átívelve homályos misztika övezi. Alakja miatt emberlelket tulajdonítottak neki, hitték, aki a fölből kirántja, életével fizethet érte. Számos csodás történet színesíti a mandragóra-legendakört. Az ókori Egyiptomban nagy tisztelet övezte szerelmi szimbólum, afrodiziákum volt, valamint gyógyszer a fáraók udvartartásában. Az érzékiséggel összefüggésben ábrázolták gyakran Erósszal, kedvelték borba keverve, mámorító italként fogyasztották vagy altatóként használták. Heksörnek nevezték az általuk feltalált italt, ha mandragórát kevertek bele. Leginkább a nemi vágy fokozására varázsszerként tekintettek rá. A legrégebbi fennmaradt étel-receptgyűjtemény, az Ébert-papirusz feljegyzései közölnek a felhasználására vonatkozó utasításokat (tej-méz-földi fűszerek, bor elegye).
 
Teljes bejegyzés | Menüpont: Magyar hagyományok | Hozzászólások: 0

Pócs Éva : A boszorkány

2011.01.03

A perek aktaanyagából megfejthető mediátori rendszerek keretét a boszorkányság falusi társadalmi intézménye és hiedelemrendszere adja. E keretekben a boszorkánynak (ésa rontásindukáló konfliktusoknak) három típusát különböztettem meg, és körülhatároltam egy természetfeletti boszorkánytípust, amely a boszorkányságot (rontást) indukáló konfliktusok gyakorlati megoldásában és hiedelemrendszerében is elkülönül a másikkét (a társadalmi konfliktusok indukálta rontásváddal és a mágia ambivalenciáján alapuló mágikus rontásváddal jellemezhető) típustól.a ambivalenciáján alapuló mágikus rontásváddal jellemezhető) típustól. E természetfeletti //–// Cohn hiedelemkontextus felől közelítő terminusával //–// éjszakai boszorkánynak  nevezett típusesetében a csapásmagyarázat és a rontásvád alapjául egyaránt az evilág//–//túlvilág közti összeütközés szolgál.
 
Teljes bejegyzés | Menüpont: Magyar hagyományok | Hozzászólások: 1

Vajna Tamás - Magyar ősdrogok

2010.12.19

De a magyar történelemben nem kell ilyen messzire visszanyúlni ahhoz, hogy utalásokat találjunk kábító hatású anyagok használatára. Györei Péter kultúrtörténész, a 13.-tól a 17. századig tartó magyarországi boszorkányperek jegyzőkönyveit tanulmányozva bizonyította, hogy a középkori Magyarországon igenis létezett egyfajta hallucinogén kultusz. A Kárpát-medencében őshonos és szintén magas arányban atropint, illetve más rokon alkaloidokat (növényi hatóanyagokat) tartalmazó, "tudósfű", másképpen "ördögszőlő", a "füvek királynéja", vagy szerelmi étvágygerjesztő mivoltára utalva "csábítófű" néven is emlegetett nadragulyát és a beléndeket nem véletlenül tartják sokfelé még ma is vajákosok és boszorkányok növényének
 
Teljes bejegyzés | Menüpont: Magyar hagyományok | Hozzászólások: 0

Szabó László Gy. - Gyógynövényismeret

2010.12.03

Érdemes röviden írni a varázslásról, a boszorkányos növényekről, mérgezésekről is. A hiedelmek kihalása felgyorsult modernnek tartott világunkban. Mégis, még ma is a néphit legszínesebb, legváltozatosabb alakjához, a boszorkányhoz kapcsolódik a legtöbb varázslással és rontással kapcsolatos népszokás. A kísértetek (pl. lidércfény, tüzes ember, erdei lények, vízi lények, sárkány stb.), a tündérek, a házi és segítőszellemek...
 
Teljes bejegyzés | Menüpont: Magyar hagyományok | Hozzászólások: 0

Magyar népi gyógymódok és növények

2010.10.20

Ismer a magyar nép hallucinációs képzetek előidézésére alkalmas növényeket. Ilyen a zsurló (Equisetum arvense). Gömörben a növényt ecettel főzik össze, és a gőz fölé hajolva - hitük szerint - mások gondolata ilyen módon elleshető. A tárkony (Artemisia dracunculus), az izsóp (Hyssopus officinalis) teájától az ember a jövőbe lát. A kender (Cannabis sativa) magjának fogyasztásától a leány megálmodja, hogy kihez megy férjhez. Hallucinogén növény a nadragulya (Atropa belladonna) is. A hagyomány szerint aki abból a vízből iszik, amelyikben gyökerét kiáztatták 24 órán át, olyan öltözetben szaladgál, amilyet a gyökér kiásója viselt (Kóczián G. 1979).
 
Teljes bejegyzés | Menüpont: Magyar hagyományok | Hozzászólások: 5