Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Böszörményi Zoltán - Psychotomimeticumok vizsgálata emberen

2014.11.25

Országos Ideg- és Elmegyógyintézet, Budapest

BÖSZÖRMÉNYI ZOLTÁN
Közlésre érkezett: 1968. VIII. 2

 

Az ezen tárgykörbe tartozó és tudományos igényű első európai közlemény 1885-ben jelent meg: Prentiss és Morgan önkísérletek alapján a meskalin hatá­sáról számoltak be. A hallucinogén vagy révületkeltő új anyagok klinikai vizsgálata azóta is csábító, de egyben nehéz feladat a psychiaterek és psychológusok számára, melyet a technikai fejlődés is csupán kis részleteiben könnyített meg. 

 

Számos vegyület rendelkezik psychotomimeticus vagy psychodyslepticus hatással (a hallucinogén vagy eideticum és phantasticum megjelölést újabban mellőzik, mert ez a bonyolult hatásegyüttesnek csupán a részleteire utal). Ma közös megegyezéssel — Peringer nyomán — mégis csak azon vegyületeket jelöljük e névvel, melyek a tudatot csak kevéssé alterálják, így a kísérleti egyénnek még a vegyület hatása közben is lehetősége marad arra, hogy élmé­nyeit részleteiben is közölhesse környezetével.

 

Tehát a szer nem okozhat olyan fokú psychés desorganisatiót vagy tudat- és emlékezés-zavart, melyet szokványos gyógyszermérgezéseknél vagy heveny organicus jellegű psychosisoknál észlelhetni. Így a kísérlet alatti realitásmegítélés vagy némely mentális folyamat integrálásának fogyatékosságáról is számot kell tudni adni, az esetleg jelentkező illusiók, hallucinátiók, téveszmék, finomabb hangulat zavarok stb. részletezésével együtt.

 

Fontos követelmény lenne a vegyülethatás reversibilitása, relatív veszélytelensége és a megszokásra vezető kvalitás hiánya is. A ma használatos psychotomimeticumok ezen követelményeknek nagyrészt — kellő adagolás és szakértő ellenőrzése mellett — megfelelnek, bár az addictio kialakulása biztonsággal aligha zárható ki. Kémiailag nagyjából három csoportba sorolhatók ezen vegyületek: 1. az un. phenylethylamin-csoport, melynek legismertebb tagja a meskalin; 2. a tryptamin-csoport, melybe az összetettebb gyűrűszerkezetbe rejtett tryptamin vázú olyan vegyületeket is sorolják, mint az LSD 25, a harmin vagy az ibogain, de ennek tagjai az egyszerű tryptamin vázú szerek is, mint a bufotenin, diethyltryptamin, Psilocybin stb. Végül 3. a kémiailag heterogén csoport, ide tartoznak a ditran, sernyl, nalorphin stb. 

 

A révületkeltő vegyületek hatásával kapcsolatos kívánalmak részben már tükrözik a klinikus methodikai nehézségeit. De egy ismeretlen vagy újonnan szintetizált vegyület esetleges psychotomimeticus sajátságára az állatkísérletek is csupán csekély valószínűségű prediktív adatokat nyújthatnak. A révületkeltő hatással eddigi ismereteink szerint még legjobban a nyulakon vizsgált centrális lázkeltő hatás korrelál (Cerletti). Így az ember-experimentum a döntő, melynél a könnyebb megfigyelhetőséget biztosító behaviorista, azaz magatartásváltozást figyelő technika kevéssé alkalmazható. A hasonló szerek hatása emberen ugyanis főleg szubjektív és személyes jellegű, mely annak nyílt viselkedésében egyáltalán nem, vagy csak töredékesen tükröződik. 

 

Az érzelmi-affektív, a logikai-cognitív és az érzékelési funkciók zavarai emellett olyan árnyalatokban nyilvánulhatnak meg, melyeket a képzett és önkifejezésben gyakorlott kísérleti személyek is közölhetetleneknek tartanak, mint ezt saját kísérleteink írókkal és költőkkel is bizonyították. A jelenségek hullámzó változását szavakkal nem követhették, de maga a leírás megkísérlése is már változást idézett elő állapotukban. A szemantikai problémákhoz kapcsolódnak olyan variabiliák, melyeket az eddigi tanulmányok többsége nem értékelt kellően: az egyéni különbségek, a szeradag nagysága, a hatás időbeli lefolyása, a kísérleti környezet pontos struktúrája, az előzetes információktól függő anticipációs beállítottság stb. Mindezek legalább olyan figyelmet érdemelnének a révületkeltőknél, mint a biokémiai és somatikus-vegetatív változások. A kísérleti összhelyzet fontosságát joggal számos közlemény kiemeli. 

 

10311752_822855804417067_5775320603384783948_n.jpgKözismert, hogy kémiailag tiszta hallucinogénekkel laboratóriumban végzett kísérletek, melyeknél tehát a mágikus vagy varázsnövények hatóanyagát alkalmazzák, eredményeikkel meg sem közelítik egyes kutatók, antropológusok és történészek drámai leírását egy-egy bennszülött szertartásról, melynek egész tömegpsychológiai atmoszférája és rituális felépítése őket magukat is nagyban befolyásolta. A milieu-adottságok fontosságát nem cáfolhatja Vasson azon érdekes, de izolált észlelése, hogy néhány mexikói curanderának Psilocybint adva, azok ugyanolyan hatásról számoltak be, mint melyeket a szent füstölt gombák elfogyasztása után tapasztaltak. A módszertani problémák egy részére egy ez évben megjelent közleménynyel kapcsolatban, azt név nélkül, példaként említve szeretnék rámutatni. A vizsgálók azonos szert azonos adagban injectióban adtak két csoportnak, egyik normál volonterekből, másik szintén önkéntes alkoholelvonásos betegekből állt. A normálokat nem informálták, a kísérleteket „zord” kezelő helyiségben, a hangsúlyt a tesztelésekre fektetve végezték, kísérlet közben minimális érzelmi támogatást adva nekik. Az alkoholistáknál ezzel ellentétben az előzetes információra, a kellemes környezetre és a kísérletvezetővel való jó kapcsolatra, az érzelmi támogatásra stb. nagy súlyt fektettek.

 

A pontozó-skálás kiértékelés eredménye igazolni látszott hipotézisüket: a normál csoportnál sokkal több kóros psychopathologiai élményről számoltak be, mint a környezetileg előnyösebb és érzelmi-támogatásban részesült csoportnál. Az érzelmi stabilizálás tehát az alkoholista csoportban a hallucinogén hatását némileg egyensúlyozni látszott.

 

PDF letöltése

 

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.