Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Idegtudomány

Cikkek

Erik Davies: Ilyen az agyad Buddhán

2012.06.01

Bárki, aki tanulmányozza az elmét, előbb-utóbb találkozni fog a kogníció szubjektív és külső leírása közötti feszültséggel. Egyrészről, ott van az a 1,5 kg-os szürke anyag a gerincünk tetején – hús, melyet fel lehet térképezni, be lehet csapni, el lehet bódítani, és le lehet írni. Másrészről, ott van a benyomások, gondolatok, érzések és emlékek belső folyása: a tudat folyama, mely az olyan gondolatokat is magába foglalja, mint „a gondolat folyama egy illúzió”. Hogy lehet integrálni a két világot? Vagy lehet-e egyáltalán?

 
Teljes bejegyzés | Menüpont: Idegtudomány | Hozzászólások: 0

Érdi Péter : Az agy dinamikája

2011.06.11

A jó tudomány metaforákkal dolgozik. A korábbi időkben gyakran hasonlították agyunkat a kor legfejlettebb technikai berendezéseihez. Az elmúlt néhány évtizedben agykutatók, filozófusok, matematikusok, mesterségesintelligencia kutatók, nyelvészek és pszichológusok vitatkoztak arról, hogy az agy mennyiben is tekinthető (és főként, mennyire nem) számítógépnek. Bizonyos mértékig, de legalábbis a klasszikus értelemben vett „számítástechnikai metafora” ellenében alakult ki egy másik elképzelés, amely az agy dinamikai jellegét hangsúlyozza. E történet az utóbbit igyekszik elmondani (Érdi, 2000).

 
Teljes bejegyzés | Menüpont: Idegtudomány | Hozzászólások: 1

Marianne Freiberger : A spirál kibontása - Matematika és hallucinációk

2011.05.31

Ha a drogok által előidézett hallucinációkról van szó, az embernek rögtön a pörgő spirál-, vagy az alagútszerű minták pszichedelikus képe ugrik be. Azonban nem csak a hallucinogének, mint az LSD, a meszkalin vagy a kannabisz, képesek előidézni ezeket a geometrikus szerkezeteket. A beszámolók tanúsága szerint felbukkannak többek között a halálközeli élmények során, az olyan rendellenességek eredményeképpen, mint a skizofrénia vagy az epilepszia, a szenzorális deprivációt követően, sőt még akkor is, ha nyomást gyakorlunk a szemgolyóinkra. A geometrikus hallucinációk voltaképpen annyira gyakoriak, hogy a tudósok végül feltették a kérdést, hogy le tudnának-e rakni valamiféle alapot az agy vezetékhálózatának felépítettségével kapcsolatban. Márpedig úgy tűnik, hogy igen.

 
Teljes bejegyzés | Menüpont: Idegtudomány | Hozzászólások: 0

Ryan Hurd: Alvásparalízis és látomások: démonok, szukkubuszok és az archetípusos elme

2011.04.19

Ha volt már veled olyan, hogy az éjszaka közepén arra ébredtél, hogy nem tudsz mozogni, sőt segítségért kiáltani sem vagy képes, akkor ott az alvásparalízist tapasztaltad meg. Ha ezalatt a bizarr bénultság-érzés alatt azt érezted, hogy valaki – vagy valami – figyel téged, akkor szembesültél a Betolakodónak nevezett ébrenléti hallucinációval. S ha miközben ez megtörténik, és egy manóra vagy éjjeli tündérre hasonlító rémséges alak kúszik rád, hogy édes huncut kis semmiségeket suttogjon a füledbe, akkor gratulálunk, mert egyike vagy a szerencséseknek, akik találkoztak az Inkubusszal.

 
Teljes bejegyzés | Menüpont: Idegtudomány | Hozzászólások: 0

Rekurrens izolált alvási paralízis - túl a kognitív idegtudományon?

2009.03.10

Az izolált alvási paralízis (Isolated Sleep Paralysis, ISP) kevéssé feltárt hátterű jelenség, mely az utóbbi időben megnövekedett figyelmet kapott úgy az orvosi kutatócsoportok (M. Dahlitz & JD Parkes, 1993 [1], Y. Hishikawa & T. Shimizu, 1995 [2]) mint a pszichológiai kutatások részéről (Fukuda et al., 1987-1994 [3-6], Wing et al., 1994 [7]). Az ISP előfordulási gyakorisága relatíve nagy, ezzel ellentétben a rekurrens (ismétlődő) ISP (recurrent ISP, RISP) az alvási paralízis egy ritkább formája, melyre a gyakori epizódok vagy teljes időtartamát tekintve az egy órát is meghaladó sorozatos epizódok összessége, illetve az epizódok alatt tapasztalható, valóságként megélt szubjektív jelenségek feltűnő mennyisége és minősége jellemző.
 
Teljes bejegyzés | Menüpont: Idegtudomány | Hozzászólások: 2