Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Filozófia

Menüpontok

Cikkek

Frecska Ede: A valóság két világa

2017.06.06

A tudás ‘perceptuális-kognitív’ alapja az agy kölcsönhatása a fizikai világ lokális aspektusaival. A világ ’direkt-intuitív’ érzékelése a Kozmosz nonlokális vonásaiból származik. Más szavakkal: a Newtoni – Karteziánusi világnézet lokális Univerzuma a normál tudatállapotunk valósága, mely a racionális ’perceptuális-kognitív’ folyamat alapja. Másrészről az elme csatolódása az Univerzum nonlokális aspektusaival, az integratív MTÁ-k valóságát generálják. Tehát alátámasztják a következő ezoterikus hagyományok tanításait: „Két világa van a valóságnak. A fizikai vagy érzékelhető világ nem az egyetlen valóság, létezik egy másik nem fizikai (vagyis nem klasszikus értelemben vett fizikai) birodalom is”.

 
Teljes bejegyzés | Menüpont: Filozófia | Hozzászólások: 0

László András - Okkultizmus és metafizika

2017.05.23

Az okkultizmus és a metafizika közeli rokonságának a feltételezése, sőt ezek szinte teljes azonosítása csaknem általános azokban a körökben, amelyekben a metafizikán nem a filozófia egyik ágát, és nem a filozófia egyik lényeg-megközelítési módját szokás érteni – de nem is a metafizika eredeti – a filozófiával kapcsolatban lévő, ám azt megelőző és meghaladó – filozófia feletti jelentését veszik tekintetbe. Az okkultizmus – mint kifejezés – a latin ‚occultāre’ (elrejteni jelentésű) igével és az ‚occultus, occulta, occultum’ melléknévvel (amelynek jelentése – rejtett, elrejtett) áll, eredetét tekintve, kapcsolatban. Maga az okkultizmus (occultismus) szó – mint irányzatok és szemléleti utak összefogó megnevezése – Eliphas Lévy, a keresztény kabbalisztika e jelentős alakja révén vált általánosan ismertté és elterjedtté.

 
Teljes bejegyzés | Menüpont: Filozófia | Hozzászólások: 0

Frecska Ede - A szükség, hogy másképpen tekintsünk az emberre

2017.02.11

1964 és 1966 között egy új elmélet hullámként söpört végig a tudós és kozmológus társadalmon, ami gyökeresen megváltoztatta világegyetemről alkotott képünket. Az áttörés Arno Penzias és Robert Woodrow Wilson (1965) által kimutatott 3K fokos kozmikus sugárzás után következett be. Jóval az 1929-ben felfedezett kozmológiai vörös-eltolódás után. Az 1964-ben kimutatott háttérsugárzás az Ősrobbanás Elmélet második és egyben legperdöntőbb bizonyítéka. 

 
Teljes bejegyzés | Menüpont: Filozófia | Hozzászólások: 0

Maria Popova: Egy polip lelke: Hogyan vet fényt a tudat csodáira Földünk egyik legidegenszerűbb élőlénye

2016.04.01

„Hiába teltek el évszázadok, természettudósok, pszichológusok és pszichiáterek, morálfilozófusok, neurológusok és filozófusok kutatásai ellenére sem alakult ki univerzális definíciónk sem az érzelemre sem a tudatra” - állítja Laurel Braitman az állatok mentális problémáit feltáró fantasztikus kutatásában. Virginia Woolf meghatározása szerint a tudat egy „hullám az elmében”, azonban még ha sikerül is elkapnunk a hullámot, aligha ismerjük az óceánt, amelyből feltörni képes.

 
Teljes bejegyzés | Menüpont: Filozófia | Hozzászólások: 1

László András : Az élet és a halál benső lényege

2014.06.20

A keletkezést, a létesülést végül is megszűnés és elmúlás követi. Csak az romolhatatlan és elmúlhatatlan, aminek nincs sem időbeli, sem elvi kezdete – és aminek nincs kezdete, annak vége sem lesz. A különböző örökkévalósági és időbevetettségi formák tisztázásához néhány fogalmat elemeznünk kell. Az abszolút örökkévalóság, az időtlen örökkévalóság neve: ‚aeternum’ vagy ‚aeternitās’. Az idővel együtt keletkezés és az idővel együtt való elmúlás sajátos és relatív örökkévalóságának a neve ‚sempiternitās’, ez olykor ‚aevum’ néven is megjelenik. Az időben való (quāsi) „örökkévalóság”, az időbeni megnyújtottság: a ‚perpetualitās’. Az ‚aevum’ kifejezés az utóbbiaknak együttesét is jelenthette. Az ‚aeternum’ időtlen, időfeletti abszolút örökkévalóság; a ‚sempiternitās’ egy relatív örökkévalóság, az idővel együtt kezdődés és befejeződés; a ‚perpetualitās’ az időben való teljes megnyújtottság. Végül a ‚perennitās’ az ‚aeternum’-nak, az örök időtlenségnek az időben való lenyomatát, megjelenítését fejezi ki. Amikor pl. religiō perennis-ről, sophia perennis-ről, (örök vallásról, örök bölcsességről) philosophia perennis-ről, (örök filozófiáról) beszélünk, akkor ez nem abban az értelemben örök, hogy teljesen időtlen, vagy az idővel együtt jön létre és szűnik meg, és nem abban az értelemben örök, hogy nincs vége a tartalombeliségének. A ‚perennitás’ ugyanis azt jelenti, hogy az időben jelenik meg, de a mulandóság körében az időtlen örökkévalóságot reprezentálja.

 
Teljes bejegyzés | Menüpont: Filozófia | Hozzászólások: 0

Julius Evola : A halhatatlanság problémája

2014.06.07

E helyütt a halál túlélésének s magának a halhatatlanságnak a problémájával a beavatás, vagyis a valódi önátélés és tapasztalás szempontjából kívánok röviden foglalkozni. Először is azt kell tisztázni, hogy voltaképpen ki az, akinek a további létezés lehetősége a halálban megnyílik. Itt nem lehet szó valamiféle filozófiailag vagy teológiailag elvonatkoztatott entitásról, hanem csakis olyan valamiről, ami ténylegesen létezik, vagy amit egyfajta élő tudatnak lehet nevezni. Ez egy individuális tudat, amelynek lényegét gyakorlatilag egy adott testi–lelki szervezet egységével, valamint az általában vett érzékszervi tapasztalással való összefonódottság adja.

 
Teljes bejegyzés | Menüpont: Filozófia | Hozzászólások: 0

Daniel Pinchbeck : A jövő kreativitása

2014.02.28

Azt hiszem, globális szinten kell újragondolnunk a médiát, beleértve a közösségi médiát és a tömegmédiát: hogy hirtelen előidézhessünk egy bolygószintű tudatosságot, hogy szembesüljünk a minket veszélyeztető többdimenziós ökológiai válsággal, hogy felemeljük a szavunkat a társadalmi és gazdasági egyenlőtlenség kapcsán, és többek között, hogy emeljünk az emberek gondolkodásának színvonalán. Jelen pillanatban a média egy tudatosságot kontrolláló rendszerként működik, amely alacsony frekvencián tartja a kollektív elmét, normalizálja, szabványosítja az erőszakot és felfokozza a félelmet. Nemrég belekezdtem egy könnyed stílusú beszélgető műsorba, amelyben a legkorszerűbb ötleteket és legaktuálisabb problémákat vizsgáljuk. Jó volna felfigyelni egy friss globális hálózat megjelenésére, amely az eddigi munkásságom - beleértve a 2012-A Tollaskígyó viszzatér című könyvem és a Joao Amim rendezésével készült 2012: Time For Change című filmem - kontúrjai mentén meghatározna és tömegesen elhintene egy új paradigmát.

 
Teljes bejegyzés | Menüpont: Filozófia | Hozzászólások: 0

Interjú Jason Silvával

2013.10.04

Amikor Timothy Leary börtönben volt, Marshall McLuhan egyszer meglátogatta és azt mondta: "nem ülhetsz egy helyben, ha a gondolatok piacán szeretnél érvényesülni - ha az ötleteid rezonálni fognak, finomítani kéne a csomagolásodon." Így hát megtanították Learyt mosolyogni, kioktatták a karizmáról és az esztétikus megjelenésről, míg végül értékelni tudta munkájának média köntösét. A cikk szerint itt született Timothy Leary, a filozófus performer, majd miután kiengedték a börtönből, hirtelen talk showkban jelent meg és virtuális valóságról, elméink letöltéséről, valamint a cybertérbe való belépésről filozofált. Minden efféle gondolat ehhez a kivételesen karizmatikus fickóhoz kötődött, aki egyenlő mértékben volt rock sztár, költő és részint tudós guru - mindez a média közléseinek valódi erejét világítja meg számomra, mert az ilyen fickók képesek voltak az ezekhez hasonló gondolatokkal kiállni és szétkürtölni azokat a média eszközeivel.

 
Teljes bejegyzés | Menüpont: Filozófia | Hozzászólások: 0

Jason Silva: Timothy Learynek igaza volt

2013.09.30

Timothy Leary egy ellenkulturális kibernetikus volt, aki csillagközi masinákról álmodott. A 70-es évek folyamán elutasította a Keleti Miszticizmus "édes sodó giccsét" és a proto-extrópikus világnézettel azonosult, melyet a SMILE akronímával rövidített, a Space Migration (Űr Vándorlás), Intelligence increase (Intelligencia Növelés), Life Extension (Élet Meghosszabbítás) szavakból megalkotva.

 
Teljes bejegyzés | Menüpont: Filozófia | Hozzászólások: 0

Clifford Pickover : Szex, drogok, Einstein és manók

2013.06.11

Nem hiszek az asztrológiában. Nem hiszem, hogy az idegenek alászállnak, hogy gabonaköröket alkossanak, vagy teheneket csonkítsanak. Nem hiszek a személyes Istenben, aki lesújt a gonoszra, vagy a telejósokban, akik gondolatokban fürkésznek és a halott nagynénivel beszélgetnek. Nem hiszem, hogy Mózes kettéválasztotta a Vörös-tengert, mint Charlton Heston a Tízparancsolat című filmben. Nem hiszem, hogy a Föld üreges, és hogy az Agartha néven ismert emberfeletti civilizáció lakik benne. Másfelől pedig, ellentétben néhány szkeptikussal, akiket ismerek, engem mélyen lenyűgöz a vallás, a halál közeli élmények, a pszichoaktív vegyületek, a spiritualitás, sőt még a Biblia is.

 
Teljes bejegyzés | Menüpont: Filozófia | Hozzászólások: 0

1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6

Következő »